Találmányok leirása, 1892
Eljárás s készülék tárók (istolyok) fúrására s burkolására.
vízszintes csigák vannak alkalmazásban függőleges tengelyekkel és a vontatóeszköz a csigák magas szegélyére nehezedik (i. ábrában k). Mikor azonban nyúlánk kanyarulatokban a vontatóeszköz saját súlyánál fogva nagyon lecsüngeszkedik, nem kerülhető el az, hogy a kötél vagy láncz nagyon is meg ne kopjék, mert mindig a csiga vízszintes szegélyén horzsolódik (3. ábra); azonkívül a csiga a kötélnek vagy láncznak igen bizonytalan vezetője. Az ily esetekben tehát a vízszintes k k1 csigákon’ (1. s 2. ábra) kívül melyeknek a kötelet vagy lánczot a vágány közepe fölött el kell vezetniük, még egy vagy több külön r rx tartó csigát (1. s 2. ábra) fektetünk szorosan a kanyarulatcsigák elé vagy mögé, melyek a vontatószert oly magasan tartják, hogy nem horzsolódhatik a kanyarulatcsigák szegélyén. Ezen egyes tartó- vagy kanyarulatcsigák helyett a találmány szerint a kanyarulatokban egybeszerkesztett csigák alkalmazandók, melyeket a 4., 5. s 6. ábrák tüntetnek föl. 2. ábra. 6. ábra. 4. ábra. A kanyarulat belső felén levő A csigának hajlottan fekvő a tengelye s széles, kúpos a palást fölülete, melyet a vontatószer nyomásirányával szemben a c sróf függőlegesen tart. E csiga vagy közvetlenül egy gerendába vagy csövekbe vagy G gyámolba lehet ágyazva, mely utóbbi függőleges vagy vízszintes E tengely körött forog (4 ábra). Két csiga, melyek közül а В csiga biztonságból van alkalmazva, hogy a kötél vagy láncz ne essék a földre, a mozgékony F1 F karókba függeszthető, melyek a D D1 csapszegek körül forognak s egyenkint c c1 állítósrófokkal rögzíthetők. A szerint, hogy a kanyarulat jobbra vagy balra tér, az A és В csigákat egymással szemben föl lehet cserélni. Annak, hogy a csigák elmozdítható gyámolba vannak ágyazva, az a czélja, hogy a szerelés az oly pályán, melyen a lóval való szállítás már fönáll, megkönnyíttessék, mert minden csiga kényelmesen szerelhető föl, s ha helyesen vannak alkalmazva, oldalt vagy fölfelé fordíthatók, hogy a lovaknak ismét szabad átjárásuk legyen a pályán. Eljárás s készülék tárók (istolyok) fúrására s burkolására. Föltaláló: Ganz s társa társulat Budapesten. A szab. kelt 1891 nov. 2. XXV. L. Hengeres tárók vagy aknamenetek fúrására s pléhburkolására vonatkozik e találmány. Az aknamenetek köralakú keresztmetszete úgy készül, a hogy táró (istoly) bűtűjét előhaladó eketestek vagy ekevasak központosán közbenjáró munkáló részei kiváják, jobban mondva, kiszántják. Az eketestek e czélra alkalmas módon működtetett közös karra vannak váltakozóan illesztve, hogy midőn a kivájandó táróbűtű előtt forognak, az egyik kar-fél 25
