Találmányok leirása, 1892
Srófkulcs igazítható szájtátással. - Újítások elektromos akkumulátorokon.
Srófkulcs igazítható szájtátással. Föltaláló: Schach О. Altenburgban. A szab. kelt 1891. decz. 14. XXV. 3821. R. E kulcsnak egymással szemben eltolható két я s b darabja közül az egyik (az a) c vezetékhasadékkal van ellátva (3. s 4. ábra), melyben a b darab megfelelőleg alakított d szánkája (5. ábra) ide-oda tolható. Az a pofadarab alsó része szintén hasadékos egészen föl a c vezetékhasadékig, úgy hogy két czimpa (л1 a2') keletkezik, melyek közé az e nyél férkőzik be s ott az f csapszeggel forgólag meg van erősítve. A czimpák közti nyélvég fogas (2. ábra) s a b pofa d szánkójának g fogazatába vág be. Nyilvánvaló, hogy ha az e nyelet az f peczek körül az a pofa felé elfordítjuk, akkor a b pofa az a pofával szemben eltolódik s így tehát a kulcsszáj tágassága igazítható. Ha a száj megfelelőleg bőre van tátva, arra kell ügyelni, hogy a kulcs a sróffejre vagy srófházra úgy illesztessék, hogy a kulcsnyél fordítása oly irányban történhessék, melyben a fölső nyélfogazat a pofát erősen neki szorítsa a sróffölületnek. Ekkép a kulcs biztosan fogja a sróffejet, illetve házat. Midőn a kulcsot meg akarjuk ereszteni, elég a nyelet rövidesen ellentett irányba mozdítani. Újítások elektromos akkumulátorokon. Föltaláló: Gandini J. Lodiban. A szab. kelt 1891. decz. 9. XXV. 3726. Sch. E villámgyűjtőben mindkét elektród ólomoxid s szénaprólék lenge keverékéből áll. Mindkettő tetszőleges alakú likacsos fallal van egymástól elválasztva. E fal holmi szilárd vagy kocsonyás, a kénsav hatásának ellenálló anyagból való. Az áramot mindkét részről ólompálczák illetve sávok, lemezek stb., melyek a lenge szén- s oxidkeverékbe vannak dugva, veszik magukba s vezetik el. Az ily akkumulátorokból a tevőleges anyag fölvételére szolgáló egyenes, hullámos, átlyukgatott rácsszerű vázak elmaradnak; a szénaprólék hozzáadása az elektrodanyag likacsosságát jelentékenyen fokozza és befogadhatóságát az elektródok súlyához való arányában nem kissé növeli. Az ily villámgyűjtő készítésében a következőleg járunk el: a szenet, jelesül a kokszot vagy retorta-szenet elaprózzuk s ólomoxiddal keverjük el. E keverékkel egy vagy több likacsos sejtet töltünk meg, melyet egy hasonló anyaggal megtöltött másik edénybe teszünk, ügy a likacsos sejttől környékezett, valamint az ezt körülvevő töltelékbe is, bedugjuk a sarki ólomsávokat vagy pálczákat, melyek az áramot vezetik el. A töltelék hegyébe, úgy a likacsos sejten belül, valamint rajta kivűl, vékony réteg ólomoxidot rakunk, melyet az akkumulátor képződése illetve kisütése közben eshetőleg megújítunk. Mint a legtöbb akkumulátorban, úgy itt is folyadékúl 5
