Találmányok leirása, 1892
Újítás gabnavetőgépen. - Villamos készülék a jelzők s váltók állítására sulyzással.
hígított kénsavoldat szolgál. Legegyszerűbb alakjában az ábra mutatja be a találmány szerinti akkumulátort. Úgy a likacsos a sejt, valamint a b külső edény az elektródul szolgáló lenge c keverékkel vannak megtöltve, melybe d és d1 sarki sáv nyúlik be, egyik a likacsos sejten belül, másik kivűl. Újítás gabnavetőgépen. Föltaláló : Rieger К. Bechynnben. A szab. kelt 1891. decz. 17. XXV. 3874. Lr. A találmány kettős gabnavető-sarúra vonatkozik, mely minden vetőkészűléknél könnyűséggel alkalmazható s az ilynemű használatban levő készülékekkel szemben azzal válik ki, hogy a vetőmagot egyenletesen elosztva hullatja az eleve már előkészített földbe s így a mag fejlődését teljesebbé teszi. A készüléket az r. ábra oldalról nézve mutatja; a 2. ábra alaprajza, a 3. s 4. ábrák pedig nagyobb számban szemléltetik felülről s alulról nézve. i, ábra. 3. ábra. 4. ábra. E vető sarú két részből áll: egy kétkarú a elosztóból s egy kétkarú b mageresztőből. E két rész oly távol van egymástól, mint a mennyire eltávolítandók egymástól a vetősaruk, hogy a trágya s a rög ne legyenek a magnak akadályéi estében. A sarúk alsó részének egyközűnek kell lennie a talajjal, mely czélból az a elosztó sróffal vagy ilyessel oly módon van a vetőgéppel összekötve, hogy a föld alakzatát követve föl s alá mozoghasson, a mi a mag egyenletes elosztását elősegíti. A valamely magtartóból kiágazó magvezető c tölcsér nem fekszi meg közvetetlenűl az a elosztót, hanem alsó részével a b mageresztő b1 hüvélyébe van dugva. Az okból van ez így elrendezve, nehogy rögök dugják meg a tölcsért, mi a vetőmag szabályos pergését akadályozná. Villamos készülék a jelzők s váltók állítására sulyzással. Föltalálok: Hillairet A. s Huguet A. K. Párisban. A szab. kelt 1891. decz. 14. XXV. 3763. L. Távoli pontból a váltókat s jelzőket kézierővel manap majdnem kivétel nélkül oly készülékkel igazítják, melyet súllyal terhelt emeltyű indít meg. Valami súly neheze a jelzőt vagy váltónyelvet bizonyos állásban tartja meg; működését az idézi elő, hogy a súlyt bizonyos magasságra emeljük s aztán állandó egyensúlyállásba ejtjük. E szerkezet egyszerűségével s biztosságával válik ki. Azonban valamely súly emelése bizonyos távolságra némi nehézségekkel jár. Tudva levő, hogy Stephenson ez igazítást a nevéről nevezett s az 1. ábrában feltüntetett emeltyűvel megkönnyítette. A D súly az AB tengely körül forgékony, melynek forgó pontja О-ban van. Arra, hogy D az átellenes D1 pontba tereitessék, a munka jó hosszú útra el van osztva, úgy hogy a kifejtendő változó erő ne érjen igen nagy maximumot, a mely egyébiránt előre meghatározható. Mihelyt D eljut D1-be, az в
