Találmányok leirása, 1892

Marha-csatló készülék.

szövet természete szerint. E keveréket 5—30 perczig mintegy ioo° C. hőmérsékletben tartjuk. Ez idő alatt a guttapercsa vagy kaucsuk feloldódik, mi közben gázok fejlődnek. Erre az oldatot egyenest bekeblezzük a szövetbe vagy 1 —20°/0 benzinnel vagy benzollal higítjuk föl. Az első esetben az oldatot egy sor hengerrel mintegy 700 C. hőmérsékletben alkalmazzuk a szövetre; ha pedig hígítva használjuk az oldatot, akkor a szövetet áthúzzuk rajta, mire levegőztetjük, mitől a benzin elpárolog. Némely esetben a fönebbi oldatba stearint vagy valamely zsírsavat aluminiomoxiddal (agyagfölddel) elkeverve elegyíthetünk, vagy pedig stearint s rezet vagy ólom- vagy czinkoxidot vagy celluloidnak, celloidinnek vagy cellodionnak x/2—5°/o-°s oldatát pyridinben (mely kőszénkátrányterméknek képlete ez C6 Hr, N s melyet gyakran használnak szesz denaturálására) vagy szeszben, benzolban vagy bármily szénhydrogénben. Ez utóbbi oldatok némely szövedék számára egymagukban alkalmazhatók vagy az egyik a másikkal párosítva. Némely esetben kis mennyiségű folyékony paraffint adhatunk a nevezett oldatokhoz, mivel a tapasztalat azt mutatta, hogy a folyékony paraffin a vízállóvá tett szövetnek puhább fogást adott s gyürékenyebbé tette.

Marha-csatló készülék.

Föltaláló : Oesterreich К. Oppelnben. A szab. kelt 1892 márcz. 19. XXVI. 705. Lr.

Hirtelen támadó tűzvészben vagy vízáradás alkalmával fontos, hogy az istállóba kötött marhát gyorsan s egyidejűleg ki lehessen kötni. A találmány e czélnak megfelel. Az a jászol hosszában s alatta a b tengely forgólag van ágyazva s egyik végén c zárókerék körszelettel van ellátva, a melybe a d zárókilincs kap belé. A tengelyvég négyéiben végződik, a melyre az e forgattyú tolandó, ha a tengelyt félre akarjuk fordítani. A tengelyen megszabott távolságokban fölfelé görbített f kampók vannak alkalmazva, melyek mindegyikébe egy-egy g csatlóláncz akasztható be. A tengelyt a zárókészűlék rendszerint úgy köti meg, hogy a kampók szabad vége a jászol falát érinti (2. ábra).

i. ábra. 2. ábra.

E szerint a kampók fület képeznek, mely fülekbe a láncz g csatlóját befűzzük s aztán a kampóval szemben keresztbe állítjuk. így minden egyes marhát magában könnyen ki lehet kötni, mert a csatlót ismét kihúzzuk a fülből anélkül, hogy a tengelyt megmozdítanánk.

Veszély esetében ellenben legelőbb kikapcsoljuk a d zárókilincset a c zárókerék-körszeletből, a forgattyút ráhúzzuk a tengely-négyéire s annyira elfordítjuk a tengelyt, hogy a kampóvégek a jászoltól elhajlanak s végűi alákonyúlnak (4. ábra). E mozgásra az összes lánczok kiesnek a kampókból s a marha ki van kötve. A cd zárókészűlék s a tengelynégyéi az istállón kívül lehetnek elhelyezve, úgy hogy az egyidejű kikötés itt kívül eshetik meg.