Találmányok leirása, 1891

Kétköpűs gőzgépeken tett újítás.

27 a mely meg az A-hoz vezető be-kiárasztócsatornákat engedi szabadon s а В dugatyúval elvégezteti lökését. A H tartóra У oszlop van erősítve, melynek fölső végében levő i csapágyban а У vízszintes tengely van ágyazva. А К (6. ábra) emeltyű, egyik vége а У tengely körül forgékony, mig a másik villaalakú végen / rövid emeltyű csuklósán van meg­erősítve. Ez emeltyű az L osztórúdnak egy részét képezi, a mely az F segédosztóval van összekötve. Az L rúd s l emeltyű közti kapcsolatot az létesíti, hogy az L mellső /* vége tekerületes, mely lengén ereszkedik be az l emeltyű nyílásába s mindkét oldalon 1. ábra. 2. ábra. srófház fogja. Ez lehetővé teszi, hogy az osztórúd megrövidíttessék vagy meghosszabbí­­tassék. Az M fejes csapszeg szára а К emeltyű hasadékába ereszkedik s sróftekerületes, a mely tekerületre m srófbáz van rácsavarva ; ily módon a csapszeg az emeltyű forgó­pontjához közelebb vagy távolabb erősíthető meg. Az N T- alakú lemez, a mely a J tengellyel egy darabban van öntve. A M csapszeg mindkét oldalán az N lemez két n и* gumóval van ellátva. Az átellenes oldalon egy másik 0 lemezt erősítenek meg csapszegek. E lemezek vagy egyikök hornyos, mely horonyba F emeltyű szorosan illik be, úgy, hogy ez emeltyű csak hosszantában mozoghat. A Q kétrészű tusak, mely a 3. ábra. 4. ábra. C dugatyúrúdra van erősítve s egyik oldalában T-alakú q hornya van, a melybe az R csapszeg feje beakad, mely csapszeg szára r hüvelyen megy át s végében srófházas. Ez által az r hüvely a dugatyúrúddal szembe derékszögbe állítható, vagy más szavakkal az oscilláló У tengelyhez közelithető vagy tőle távoztatható. Az r hüvely a P emeltyű egy szemében fészkel; ezen emeltyűt a hüvelyen az R csapszegre srófolt srófhoz tartja. Ez a »főgőzgépnek« nevezett gépnek a szerkezete. A mellékgőzgépnek szintén van A' köpűje, a melybe a B' dugatyú C' dugatyú­­rúdjánál fogva bejár. A D' gőzosztó, mely a gőznek az A' köpübe való be- s belőle

Next

/
Oldalképek
Tartalom