Találmányok leirása, 1891
Kétköpűs gőzgépeken tett újítás.
28 kitolulását szabályozza, az E osztószekrénybe van helyezve. A D‘ osztóra ható gőz csatornákon váltakozva kerül az osztónak hol egyik, hol másik oldalára; a be- s kiáradást t. i. P segédosztó a G' osztószekrényben szabályozza, a melybe a gőz g4 cső utján jut be. Az F‘ osztó az L‘ osztórúd egyik végére van erősítve, mely rúd /' és /*' két részből áll; ezeket két srófház akként köti össze, hogy a rúd meg is hosszabbítható meg is rövidíthető. A rúd másik vége T szőgemeltyű merőleges t karjának villás végével van összekötve. A T emeltyű tetőpontjában az V rövid kar fölső végében, forgólag van megerősítve, melyet az и állítósróf a J tengelyre rögzít. A T emeltyű t* karja végével V' örvbe nyúlik be, mely az E‘ osztószekrényre van erősítve. A H‘ keresztezőn áll a У oszlop, a melybe helyzeti i' csapágyba a У tengely van csapágyazva. A C dugatyúrúd ide-odajártában magával meneszti a P emeltyű alsó végét s ezzel а У tengelyt saját tengelye körül meglendíti. Minthogy а К emeltyű а У tengelyen binogva fészkel, e lendülés nem terjed ki rá, de megtörténik akkor, mihelyt az n n* gumók egyike az M csapszegfejjel érintkezik, a mi a főgép minden lökésének végén egyik vagy másik irányban beáll. Az ábrában az van fölvéve, hogy a főgép dugatyúja jobbra mozog. Mikor ez lökésének körülbelül végére ér, az n gumó neki ütközik az M fejnek s а К emeltyűt balfelé mozgatja, mitől az F osztó szintén balfelé indul. Most a gőz a G osztószekrényből a jobb oldalon tódulhat az E köpübe; a betóduló gőz a D osztót balra veti, úgy, hogy a gőz a dugatyú jobb oldalán az A köpübe áradhat, a minek következménye, hogy а В dugatyú balra mozog. A lökés végefelé aztán az n* gumó M fejnek ütközik, mire a fönebb említett osztó, valamint a dugatyú az ellenkező oldalnak indul. — А У oszlop fölső fölületén két S toldás van, melyek közt az M csapszeg szára jár, s melyek а К emeltyű mozgásának határszabói; ez megakadályozza, hogy az F osztó nagyon messzire vetessék, ha a gép járása nagyon gyors. Minthogy U kar а У tengellyel össze van kötve s a közte, valamint a mellékgép P segédosztó közti kapcsolat semminemű viszonylagos mozgást sem enged, ennélfogva az F' segédosztó a főgép C dugatyúrúdjának mozgásával teljesen egyezői eg mozog, vagyis mikor a dugatyú a köpü közepén van, az osztó is lökésének közepén áll. Ezen osztó épugy, mint a főgépé úgy van megszerkesztve, hogy középállásában az f f‘ csatornákat, melyeken át a gőz az E osztószekrény megfelelő végeihez árad, elzárja, minden más állásban ellenben, hol az egyik, hol a másik csatornát megnyitja. A főgép az ábrákban rajzolt állásban lökésének közepén áll jobbra a nyiljelezte irányban, a mellékgép F‘ segédosztója középállásában van útjában ballelé, a mellékgép dugatyúja épen befejezte lökését jobbra. Mihelyt az egyes részek állásukat változtatják, az F‘ segédosztó megnyitja az f‘ jobb csatornát, úgy, hogy a jobb oldalon gőz ereszkedhetik az E‘ osztószekrénybe. Ettől a D‘ osztó balra mozog s e csatorna az A‘ köpü jobb oldala felé megnyílik. Ily módon a segédgép lökésváltása akkor áll be, mikor a főgép lökésének közepén vagy majdnem közepén van. Mindkét gép osztójának szabályozását kizárólag a főgép végzi. E kifejezés »főgép« arra szolgál, hogy az a gép, mely
