Találmányok leirása, 1891
Kétköpűs gőzgépeken tett újítás.
26 kamarába nyílik. Az R szelentyű fölött 5 kúpos cső van alkalmazva, a mely a G kamara fenekétől a kiárasztócsőbe nyúlik. Az, hogy az J? kúpos cső körül a viz bizonyos sebességgel árad ki, szívó hatást kelt, mely a nyomást a kúpos cső szájrészéfl az atmoszférás nyomásra vagy azon alulra is csökkenti, úgy hogy a szívócsőben bizonyos sebességgel fölfelé áradó viz az R szelentyüt megnyitja, mire bizonyos mennyiségű viz a szívócsőből egyenest az S kúpos csőbe s innen a kiárasztócsőbe ömölhet, hogy a nyomás vizével együtt elfolyjon. A G kiárasztókamara s az A s В munkakamarák közt a már leirt A* N< vízcsatornákon kívül még N“ vízcsatornák is vannak alkalmazva, melyek az A munkakamarát A'-val s В-t B'-ve 1 kötik össze és a kiárasztókamarával is közlekednek. E csatornakapcsolat lehetetlenné teszi két átellenes kamara egyidejű kifolyását, a mi egyrészt megszünteti az ellennyomásokat s azt okozza, hogy az A és В kamarák mindig megtöltődnek, mig az A‘ s B‘ kamarák kiürülnek. Az A s В munkakamarák alsó része s a G kiárasztókamara nyilásosak T födőkkel, melyek lehetővé teszik a D beárasztó- s E kiárasztószelentyűk beillesztését s eltávolítását. A gőzszelentyűs szekrény háromszegletű s mindkét oldalon nyílt, úgy hogy a H szelentyű könnyen beilleszthető s kiemelhető. A nyílásokat két háromszögű, mindkét oldalon csapszegekkel megerősített, H‘ lemez zárja, melyek egyikébe a légbeárasztó csatornák s szelentyűk vannak illesztve. A leirt újítások azt eszközük, hogy a viz szabályosabban s állandóbban foly keresztül a szívó- s nyomócsövön, úgy hogy az egész készülék hathatósabban működik. A négykamarás készülék azonkívül még abban is jeleskedik, hogy, ha elégtelen a viz, két munkakamarát el lehet zárni, mig a másik kettőt tovább működtethetjük. Kétköpűs gőzgépeken tett újítás. Föltaláló : Hooker W. D. Chicagóban. A szab. kelt 1891. jan. 2. XXV. 6. B. E kétköpűs gőzgépeknél az osztók s a csatornák úgy vannak elhelyezve, hogy az egyik gép lökését megkezdi, mielőtt a másik lökését befejezi; azonkívül osztóikat az egyik gép dugatyúja megfelelő művel jártatja. A találmánynak czélja e gép szerkezetét akkép tökéletesíteni, hogy a szivatyúk a megengedett legnagyobb sebesség mellett is szintén egyenletesen s zajtalanul dolgozzanak. Az 1. ábra ilyen gépnek részben hosszanti metszete s részben oldalnézete; a 2. ábra függőleges metszete az 1. ábrának 2 — 2 vonala mentén; a 3. ábra függőleges metszete az osztót mozgató részeken át az 1. ábrának a 3 — 3 vonala mentén; a 4. ábra a gépnek alaprajza; az 5. ábra a mellékgőzgép kormányművének oldalnézete; a 6. ábra főgőzgép oldalnézete; a 7. ábra a leírásban részetezett résznek nézete. Az A a gőzköpü a benne levő В dugatyúval. A C a dugatyúrúd s D a gőzkiáradását s beáradását szabályzó gőzosztó, a mely az E osztószekrénybe van helyezve, melyet szintén az ellentétes, végein be- s kiáradó gőz mozgat. E be-kiáradást szabályozza az F segédosztó, a mely a G osztószekrénybe van helyezve s melybe a gőzt a g cső vezeti be. Az osztóknak tetszőleges alakja lehet, úgyszintén tetszés szerint lehetnek alkalmazva a be- s kiárasztócsatornák, a fő csak az, hogy a gőz az egyik köpűbe beáradhasson s dugatyú lökését megkezdje, midőn a másik köpű lökésének közepére vagy a középhez közel ért, vagyis, hogy az egyik dugatyú 90°-kal előhaladt legyen. Az F segédosztó oly hosszú, hogy középállásában a G osztószekrény csatornáit, a melyeken a gőz váltakozva az E osztószekrény jobb s balolára árad, elzárja ; mihelyt azonban a középállásból kimozdult, az egyik vagy másik csatornát megnyitja, úgy, hogy gőz árad be az F, köpü egyik végében, a másikon meg ki, mitől a D osztó működik’
