Találmányok leirása, 1888
Ruhát tisztitó és festő szer. - Mesterséges gránit.
Melléklet a »MAGYAR IPAR« 6. számához. vi. kötet. Budapest, 1888. márczius 27-én. 5. és €>. sz. TALÁLMÁNYOК LEÍRÁSA (Különnyomat a »Közgazdasági Értesítődből.) Tartalom : Ruhát tisztitó és festő szer. — Mesterséges gránit. — Ujitás az elektromos koholó kemenczéken. — Palaczkok s egyéb üveges árúk készítésének új módja. — Fonott kosár fenekének s fülének biztosítása. — A hegedű s hangjának eró'sitése. — Elbánás fával folszinek borítására. — Új levélboriték. — Újítások hajtószíjakon. — Szabályozható borszeszes gyorsfőző. — Pohárfodő. — Sokalkalmazású korzó. — Tüzet jelző. — Szőnyeg-tisztító eszköz. — Fövényfuvó készülék. — Mustárcsurantó. Szabadalmi védelem alatt álló találmányok. Ruhát tisztitó és festő szer. Föltaláló : Andersen Ch. P. Kopenhágában. A szabadalom kelt 1888. február 6*án XXII. 1G2. A találmány holmi szappanféléből áll, melynek az a tulajdonsága, hogy egyidejűleg tisztit s fest. Ha például nagyon bepiszkolt vagy többé-kevésbbé fakult ruhákra alkalmazásba veszszük, nemcsak eltünedezteti a piszkot és pecséteket, hanem megadja a szövetnek korábbi színét, mintha csak új volna. Az alkotó részek, melyekből e szappan áll, a következők: 1/a kilogramm haematin, ’/io kemény szappanálladék (marseillei szappan), mely előzőleg hővel egy liter vizben vagy mintegy */4 kilogramm quiallaya-kéregnek (quillaya-saponica) forrázatában föl volt oldva. Mikor a szappan teljesen föl van oldva s a forrázattal el van keverve, beléteszszük a föntebb említett haematint, s miután az egész egy ideig ka varás közben “megfőtt úgy, hogy egynemű pempőt képez, veszteg hagyjuk, hogy kihűljön. Mielőtt teljesen lehűl, formába öntjük. Lehűlés után keménynyé lesz s kész a ruha tisztítására vagy megfestésére. Mesterséges gránit. Föltaláló : Krystoffovicli P. Szt.-Pétervárt. A szab. kelt 1887. decz. 31. XXI. 2,859. Az eljárás, melylyel a föltalálótói »pyrogranit«-nak nevezett mesterséges gránit készül, abban áll, hogy szárított s aztán porrá vagy szemekké tört tűzálló agyagot vörös agyaggá mely tégla-formában kiégettetett s aztán szintén porrá vagy szemekké töretett, 2 : 1 arányában együvé keverünk s aztán a keveréket viz hozzáadásával kavarás közben sűrű péppé változtatjuk, melyet hosszabb ideig veszteg hagyva téglaformába vetünk s addig szárítunk, mig az újj nyomásának már nem enged; végül a nyers téglának magas nyomás alatt a kívánt alakot adjuk meg, mire tökéletesen megszáritjuk s kiégetjük. A használt nyers anyagoknak a következő tulajdonságokkal kell birniok: a) a tűzálló agyag, 1. tüzállóságának hányadosa (Bischoff szerint) ne legyen 400 alatt; 2. sulyvesztesége égés alatt ne legyen 10°/o-nél több ; 3. vasoxid-tartalma ne legyen 150°/o fölött ; 4. kovasav-tartalma ne legyen 50°/o-on alól; b) a vörös agyag 1. tüzállóságának hánya-5
