Találmányok leirása, 1888
Eljárás váltóáramgépek elektromos kapcsolására.
27 gép egy sarkicsiptetőjével van összekötve) az AP gép mindkét sarki csiptetőihez vannak kapcsolva. Az J1 szártekercsen tehát átárad egy áram, mely az első géptől szolgáltatva az A1 és LA fővezetékek áramfeszültségével arányos, míg az áram íí-ben az M gép sarkain levő áramfeszültséggel irányos. A mig tehát mindkét gép áramlüktetései egybe nem vágódnak, a mágnesező erők j1 és s2-ben részben ellentétesen működnek, tehát gyöngítik egymást. Mihelyt azonban az áramszolgáltató gépnek a meddő járású gépre gyakorolt 2. ábra. befolyásától az egybevágódás beáll, az elektromágnes magnessége egyenlő az sx s2-töl fejlesztett mágnességek összegével és oly nagy, hogy a kellően megválasztandó rugófeszültséget legyőzheti. Az A horgony, mely lehet sarkítva vagy se, X pont körű forgathatólag van F rugóval összekötve, tehát vonzást szenved, mikor is az A horgonyra erősített g illentőpeczek bemerül az n kénesős csészébe s ez bekapcsolja az 4. ábra. M2 második gépet. Vele azonban mindkét szártekercs végei L1 és L2-hez vannak kötve, úgy, hogy a horgony tartósan vonzás alatt marad. Ily módon s egy s ugyanazon készülékkel sorban tetszés szerinti számú váltóáramgép eszközőüen kapcsolható. Ha pl. a harmadik AP váltóáramgép eszközűen AL1 és AP-be kapcsolandó, közvetlenül egybekötjük a21 és b2-1 egymással, megszüntetjük az m a2 n b2 közti összeköttetést s összefogjuk m-1 a3-mal és n-t P-mai; ezt követi az M3 váltóáramgép önműködő bekapcsolása oly módon, mint előzőleg M2 bekapcsolása le volt Írva. Magától érthető, hogy 4*