Találmányok leirása, 1888

Iratos falapok készítése.

28 egyidejűleg több váltóáramgép ugyanannyi készülék segítségével egyközűen bekapcsol­ható egy vagy több áramszolgáltató gépbe. Az 1. ábra szerinti patkóalakú elektromágnes helyett más alakút is választhatni, pl. a 2. ábrabeli rúdalakút. E vasrúdra ekkor rátekerjük mindkét tekercset, melyek az 1. ábrában a patkóalakú elektromágnes mindkét s/árára voltak tekerve. Mindkét tekercs mágnesező hatása ekkor egybeadódik, midőn mindkét gép áramlüktetései egybevágnak; ekkor az A horgony megvonzódik s a második gép a külső áramkörbe bekapcsolódik. A leirt készülék helyett, melynél elektromagnesi vonzódás s taszítás használtaik föl olyan is alkalmazható, melynél a helyt elektrodynamikai vonzás s taszítás nyilvánul. Ily szerkezet a 3. ábrában van vázolva. Itt a patkóalakú elektromágnes helyett S1 S2 sole­­noide van alkalmazva. .S'1 szilárdan van összekötve A darabbal, melyet az F rugó S* solenoidtól távol tart. A1 benyulik ,S2-be, mihelyt mindkét solenoidban az áramirány egy, más szóval, mihelyt mindkét gép áramlüktetése egybevág, a két solenoid vonzódik. 51 mélyebben bevonzódik .S2-be s mivel A együtt mozog «S'1-gyei, a g illesztő peczek bemerül n csészébe, mi által e második gép a külső áramkörbe bekapcsolódik. -— A 4- ábrában végül oly készülék van föltüntetve, melyben az A1 solenoidet vasmag helyette­síti; az .S3 solenoid azonban két tekercsből áll, melyek egy-egy géppel vannak össze kötve, s melyek mágnesező hatása akkor összesül, midőn mindkét gép áramlüktetései egybevágódnak. Iratos falapok készítése. Feltaláló : Himmel R. Berlinben. A szab. kelt 1888. jan. 27. XXII. 186. A bútorok, ajtómezők stb. kirakására s borítására szolgáló falapok egyszerű s olcsó készítésére vonatkozik a találmány és pótléka akar lenni a költséges rakottmunká­nak. A találmány azon az ismert tényen alapszik, hogy ha valamely falapra homoro­­dásos, domborodásos kihevitett fémlapot szorítunk, a falap érintkező pontjai megszene­­sednek, tehát megfeketednek, mig az érintetlenül hagyott részek fehérek maradnak. Ha tehát a hevített fémlap írásos, vagy ábrás, vagy képes stb. homorú vagy domború alakban, az érintkezéstől a falapon az irás, ábra, illetve kép barnásán vagy fehéren jelződik, illetve beégetődik s a be nem égett helyek a falapon kidomborodnak. Az ekkép kikészített falapot, ha kívánatos, hengerrel ismét simára lehet lapítani úgy, hogy a rajzolat sík fölszinben tűnik fel. Az ily fölszint aztán meg lehet csiszárlani, a nélkül, hogy a beégetett kép élességében csorbulna. Az irás, kép, ábra készítésére az ismert módon alkalmas állványba ágyazott s esetleg fogaskerekekkel kapcsolatos két hengert használunk, melyek a falap vastagságának megfelelő távolságba állíttatnak be s rugal­mas nyomással egymásnak szorittatnak. E hengerek egyikét valamely ismert készülék­kel, pl. gázlángzóval megfütjük; e hengeren van rajta a homorú vagy domború ábra. Hogy az iratossá teendő falapon a szenesedés egyenletesen essék meg, azon kell lenni, hogy a henger sebessége lehetőleg egyenletes legyen, vagyis hogy az ábrás henger fölszine a falap minden részére egyenlő ideig-hasson. A hengerek sebességének változtatásával a szenesedés folyamatát tetszés szerint lehet változtatni s e szerint többé­­kevésbbé barna ábrát keletkeztethetünk. Legalkalmasabb e beégetést furnérlapok (borítás­­lapokra) alkalmazni, ha az ábra folytonos ismétlődése a czél E falapok ismert módon faboritásos bútorokra vagy egyéb tárgyakra enyveztetnek rá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom