Találmányok leirása, 1886
255. Egy- vagy kétrekeszű galvános elem
gázon át lehull. Ez a módosítás a 3. ábrában fölsőnézetben s a 4. ábrában függőleges metszetben van bemutatva. Ez esetben az a a dobok, a с c forgó kavarok s a d d tengely vízszintesen vannak elhelyezve. A h h szivattyű a vizet vagy alkalikus oldatot a dob alsó részéből kiszívja s az г i cső utján к к helytálló átlyuggatott lemezre vagy valami szűrőbe vezeti, a hol esővé oszlik el, mely a folyadék fölött a téren át lehull, mig a gáz e téren keresztül vonul. Ez által a folyadék kénnel ivódik meg. 255. Egy- vagy kétrekeszű galvános elem. Föltaláló: Dun A. Majnai Frankfurtban. A szab. kelt 1886. szept. 24. XX. 1,897. Ez elemet az jellemzi, hogy szénen s czinken kívül elektrodkép gerjesztő folyadékot is tartalmaz, melynek mindkét összetevője nyílt áramban sem az egyik a másikra, sem együtt az oldat-elektrodra semminemű gyakorlatilag érvényesülésre jutó befolyást nem gyakorol, sőt inkább csak akkor hatnak, mikor az áram zárva van. A gen'esztő folyadék áll fölmangánsavas vagy mangánsavas nátronból vagy más alkalmas fölmangánsavas vagy mangánsavas sóból rnarókali, illetve marónatron oldattal. Az elektrolytikai folyamat ez: zárt áramban a pozitív elektródnál fejlődő oxigén a czinkkel czinkoxyddá vegyül, mely a maró alkalikus lúgban föloldódik, mig a hydrogén a fölmangánsavas kali vagy natron oxigénjével vízzé vegyül; ellenben a só kalija, illetve nátronja kiválik s az oldatba megy, mi által a kali, illetve natronlúgot még erősebbé teszi. Minthogy a czinket fémes mivoltában sem a fölmagánsavas kali, illetve natron, sem a rnarókali illetve marónatron észrevehetőig meg nem támadja s minthogy továbbá a maró kalilúg, illetve natronlúg a megfelelő fölmangánsavas sóval szemben tökéletesen közömbös marad, illetve ama marólúg még a vízben oldódott fölmangánsavas so bomlását is megakadályozza, nyitott áram alkalmával egyátalán sémi chemiai vagy elektrolytikai folyamat sem megy végbe az elem belsejében, mennélfogva az elem sok ideig hasznavétlenül s az elektródok kiemelése nélkül elállhat anélkül, hogy erőből veszítene. Minthogy a fölmangánsavas só következtén a depolarizálas igen hathatós s minthogy az elem működése alatt a belső ellenállás nem fokozódik, sőt inkább az oldott czinksó épen úgy valamint a végül képződő magánsuperoxid igen jó elektromvezető és minthogy végül a depolarizálás alatt a fölmagánsavas vagy magánsavas sóból kivált alkali a lúg oldhatóságát a czinkoxiddal szemben igen állandóan föltartja: az elem állandósága igen jelentékeny s legfölebb, ha a kissé nehezen oldódó fölmangánsavas kali alkalmaztatnék, az elem igen nagy kihasználás r esetén, az által alterálódnék, 409
