Találmányok leirása, 1886
256. Kerékküllő aczélszalagból
410 hogy a só fokozatos föloldása az oldott só depolarizálás folyamatával nem tartana lépést. E bajnak is elejét lehet venni az elem nagyságának alkalmas megválasztásával. Az elem belső ellenállása a gerjesztő folyadék két összetevőjének nagy munkabírása következtén igen csekély. Elektrolytikai termékképen egyrészt képződik mangánsuperoxid, másrészt czinkoxid-natron, illetve kali. Elválasztásuk azért nem jár nehézséggel, mert az utóbbi az oldatban marad, amaz meg iszapként leülepszik. Azonkívül a czinknek ismert elválasztásával a magánsuperoxidot a kálival, illetve nátronnál izzítás által ismét fölmagánsavas vagy magánsavas sóvá változtathatni. Az elem akkumulátornak is használható, az által, hogy mikor ki van merülve, viszásan bevezetett árammal regenáljuk. Az oldott czink ekkor valószínűleg ismét fémesen lecsapódik a pozitív elektródra, mig a mangánsuperoxid az oxigén fölvételével ismét fensőbb oxidáló fokba megy át. Ha az elemet egy rekeszűvé szerkesztjük, megtöltjük fölmangánsavas kálival illetve nátronnál, kristályos vagy poralakban, a melyhez a jobb megosztás végett szén vagy kokszdarabcsákat keverhetni, mire a mosó lűgot hegyébe öntjük. Az alkalikus folyadék iránt közömbös kautsukból vagy vasdrótból való átlyukgatott kosárral a czinkelektrod el van szigetelve a föl nem oldott fölmagánsavas só, illetve széndarabcsák közvetetlen érintkezésétől. Kélrekeszű elemeknél a belső rekeszt megtöltjük a mosó lúggal, mig a külső rekeszbe ugyanazon lúggal megnedvesitett, illetve vele kevert fölmagánsavas sót adjuk. A szén helyett természetesen alkalmazhatunk platinát, ezüstöt, rezet, vasat, alumíniumot, mely fémek szintén oldhatatlanok maró alkalikus oldatban. A ^ czinkkel egyértékű fémek lehetnek ón s ólom, mert ezek zárt áramban színién oxidok gyanánt oldódnak, ellenben fémes mivoltban nyílt áramban nem oldhatok. Ez az elem majdnem oly erős, mint a Bunsenféle, de e fölött azzal válik ki, hogy állandóbb ; vesztegállásban el nem változik, olcsóbb s végül teljesen szagtalan. 256. Kerékküllö aczélszalagból. Feltalálók: Schwartz A. és Wandelt К. Berlinben. A szab. kelt 1,866. szept. 26. XX. 1,908. Az első és második ábrában oldalnézetben s metszetben bemutatott újításnak a kerekek küllőinek szerkezetében az a czélja, hogy a küllők állásukban az agy s abroncs közt jól meg legyenek feszítve s rögzítve s hogy a kerék mentői könnyebb legyen. A találmánynak továbbá az a sajátszerűsége, hogy a lapos rúgóaczélból készült küllőknek kettejét mindig egy feszitőkészülék feszíti meg, minthogy a küllők szalagmódjára az agyban mozgékonyán fészkelő \ csapot körülfogva mindkét
