Találmányok leirása, 1884
37. Újítások kocsikon
59 d faékek. Az e foglaló szeggel, melynek számára a c rugó megfelelő lyukkal bir, a d ékek jól egybekapcsoltatnak. A rugó másik vége felé kissé kiszélesedik, de egyszersmind nem vastagodik, és itt átmérője a markolatával egyenlő. Ez utóbbi kétrészű és a rugó mindkét felén g foglaló szeggel van összefoglalva. Minthogy a kalapács rugalmas ütése a g szeget könnyen megszakíthatná, a markolat h félrészei nem lapulnak egyenesen a c rugóra, hanem i betétekre, melyek marhabőrből vagy egyéb oly anyagból válót; ezek a rugó lendülő mozgását átveszik s nem engedik a markolat szegeire hatni. Az ily kalapácscsal »lendületesebb« ütést lehet mérni, mint az eddigiekkel, s azután a lökést, melyet a kalapács ütése a munkás kézcsuklójára gyakorol, a kalapács maga felfogja és e szerint sem rázkódásnak, sem hirtelen beálló fáradságnak nincs kitéve annak kezelője. A találmány egy a kocsira alkalmazandó kétrészű készülékből áll: egy vezetékkerékből és ennek állványából. 37. Újítások kocsikon. Feltaláló: Terras J. M. Lyonbin. A szabad ;lom kelt 1883. okt. 2. XVII. 1821. A találmány vonatkozik mozgó előrészszel biró kocsikra, hogy azok a közúti vasutak sínjeit használhassák. E végből nem kell sem a kocsin, sem kerekein valamit is változtatni; az egyedüli föltétel az, hogy az egy tengelyen levő kocsikerekek nyomtávolsága a sínekével egyezzék. 1. abra.
