Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mutatói, 1973

55. § (1) A sértett fél még a bírói ítélet meghozatala előtt az 54. szakasz (1) bek. szerinti áruk elkobzását vagy őrizetbevételét és a sérelem megismétlésének a megakadályozására szolgáló egyéb intézkedéseket kér­het. (2) A büntetőbíróságnak haladéktalanul határo­zatot kell hoznia a kérelem ügyében. A bíróság az esetben adhat helyt az elkobzásra, őrizetbe vételre vagy egyéb intézkedésre irányuló kérelemnek, ha a sértett fél óvadékot helyez letétbe. 56. § Ha a sértett fél az 51. és 52. szakaszok szerinti kártérítést igényel, a polgári bíróság az összes körül­mények mérlegelésével határoz mind a kártérítést megállapítása, mind annak mértéke tekintetében. 57. § Amennyiben a bírósági eljárás folyamán kiderül, hogy a határozat meghozatala annak előzetes elbírálá­sától függ, hogy fennáll-e az állítólagosán bitorolt védjegy oltalma a törvény értelmében és ha.a bíróság az eljárást felfüggesztette addig, amíg az előzetes kérdésben a Szabadalmi Hivatal határozatot hoz, - amely határozatnak a bíróság az eljárás előtt, illetve folyamán ilymódon alávetette magát, - a bírósági döntés alapjául e határozat szolgál. 58. § (1) Bárki, aki védjegyoltalom szerzésére jogosult, kérheti a Szabadalmi Hivatalt annak megállapítására, amely szerint egy, áruk vagy szolgáltatások meg­különböztetésére szolgáló megjelölés nem sérti az e Törvény alapján lajstromozott védjegy oltalmát (nem­leges megállapítási kérelem). (2) A kérelemnek tartalmaznia kell az árukat vagy szolgáltatásokat (1. bekezdés). Ha a kérelem tárgya ábrás megjelölésre irányul, a kérelemhez a megjelölés ábráját 4 másolatban csatolni kell. Egy-egy másolatot a nemleges megállapítási határozat példányaihoz csatolni kell. (3) Az eljárást nem lehet folytatni, Ira az alperes bebizonyítja, hogy a kérelmező ellen ugyanazon védjegy bitorlása miatt, még a nemleges megállapítási kérelmet megelőzően indult, bíróság előtti eljárás van folyamatban. (4) Az eljárást a Megsemmisítési Osztály folytatja le az eljárási szabályok alapján. A megállapítási eljárás és a jogi képviselet költségeit a kérelmező viseli, kivéve, ha a lajstromozott védjegy jogosultjának magatartása tette a kérelmet szükségessé, és a kérelem jogosultságát a nyilatkozatra nyitva álló időn belül elismeri. (5) Az a jogerős megállapítás, amely szerint a kérdéses megjelölés nem sérti az alperes e Törvény alapján megillető védjegyjogát, köti a bíróságot. 59. § A 9. szakasz alapján kiadott rendelkezi megsér­tése esetén 1000 Schilling-ig terjedő pénzbírság, vagy egy hónapig terjedő börtönbüntetés szabható ki. A büntetés kiszabására a kerületi közigazgatási hatóság jogosult. Súlyosbitó körülmény esetében ezek a bün­tetések együttesen is kiróhatok. Elitélés esetén el kell rendelni az áruk lefoglalását. IV. KÜLFÖLDI VÁLLALATOK VÉDJEGYEI ÉS EGYÉB MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉSEI 60. § (1) A külföldi székhellyel rendelkező vállalatok védjegyei az e Törvény alapján biztosított mértékben és időtartamra az oltalmat az esetben élvezik, ha az Ausztriában alapított vállalatok védjegyei, a kérdéses ország törvényei értelmében, a belföldi vállalatokkal azonos védjegyoltalmat szerezhetnek, s e viszonos­ságot vagy nemzetközi egyezmény, vagy a Szövetségi Kereskedelmi és Iparügyi Miniszter közzétette a Bundesgesetzblatt-ban. (2) Az (1) bekezdést alkalmazni kell a külföldi vállalatok neve, cégneve vagy sajátos megjelölése tekintetében is. V. KÉPVISELET 61.§ (1) A Szabadalmi Hivatal vagy a Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegy Kamara előtti ügyekben csak Ausztria területén lakó képviselő járhat el. Megbízását eredeti okrati meghatalmazással vagy annak hitelesí­tett másolatával kell igazolnia. Amennyiben több személynek van ilyen meghatalmazása, képviselőként mindegyikük eljárhat. (2) Ha a képviselő meghatalmazás nélkül jár el, eljárási cselekményei csak akkor válnak érvényessé, ha az e célra kitűzött határidőn belül a képviselői meghatalmazását benyújtja. (3) Akik Ausztria területén lakóhellyel nem ren­delkeznek, a Bejelentési Osztálynál jogaikat csak Ausztria területén lakó képviselő útján érvényesít­hetik. A Fellebbezési Osztály, a Megsemmisítési Osztály és a Legfelsőbb Szabadalmi és Védjegy Kamara előtti eljárásban jogaikat csak Ausztria terüle­tén lakó ügyvéd, szabadalmi ügyvivő vagy közjegyző útján érvényesíthetik. (4) Ha ügyvédet, szabadalmi ügyvivőt vagy köz­jegyzőt bíznak meg, hogy a Szabadalmi Hivatalnál képviselői minőségben eljárjon, a meghatalmazott jogosult a Szabadalmi Hivatal és a Legfelsőbb Szaba­dalmi és Védjegy Kamara előtti eljárásban az e Törvényből adódó bármely jog érvényesítésére. így jogosult védjegybejelentésre, a bejelentés módosítá­sára vagy visszavonására, a védjegyoltalomról való lemondásra, kérelmek benyújtására vagy vissza­vonására és a Megsemmisítési Osztályhoz fellebbezés előterjesztésére vagy visszavonására, egycsségek köté­sére, bármely értesítés átvételére, a hivatdos díjak befizetésére és az ellenérdekű féltől járó eljárási és képviseleti költségek átvételére, továbbá megbízott kijelölésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom