Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mutatói, 1973
(5) ' A (4) bekezdésben meghatározott meghatalmazás korlátozható egy meghatározott jogra vagy egy bizonyos eljárásban való képviseletre is. A képviseleti meghatalmazás azonban a megbízó halálával vagy joghelyzetében bekövetkezett változás miatt nem szűnik meg. (6) Ha nem Ausztria területén lakó ügyvédet, szabadalmi ügyvivőt vagy közjegyzőt, hanem mást bíznak meg a 29 szakasz (1) bek. a) pontja szerinti lajstromozott védjegy oltalmának megszüntetésére irányuló kérelem benyújtásával, ahhoz kifejezetten erre vonatkozó meghatalmazás szükséges. VI. EGYÜTTES VÉDJEGY 62. § (1) Jogi személynek minősülő, gazdasági célból alakult egyesülések jogosultak tagvállalataik áruinak vagy szolgáltatásainak azonosítására szolgáló védjegyek bejelentésére akkor is, ha maguk áruk eladásával vagy szolgáltatások nyújtásával nem foglalkoznak. (Együttes védjegyek.) (2) A közjogi személyek az (1) bekezdés szerinti egyesülésekkel azonos elbírálás alá esnek. (3) E Törvény rendelkezéseit az együttes védjegyekre is értelemszerűen alkalmazni kell, kivéve a 63 — 68. szakaszok rendelkezéseit. A Törvény 4. (2) és 31. szakaszában foglalt, valamint az 1923. szept. 26-i, a Tisztességtelen Versenyről szóló Szövetségi Törvény-nek a lajstromozatlan megjelölésekről intézkedő 9. szakasz (3) bek. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni, különösen az esetben, ha a megjelölés mint az egyesülés tagvállalatai áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztetése az érdekelt forgalmi körökben ismertté vált. 63. § (1) Az együttes védjegy bejelentésére irányuló kérelemhez csatolni kell az alapokmányt, amely tartalmazza az egyesülés nevét, telephelyét, célját és képviseletét, a védjegy használatára jogosult személyek megnevezését, a használat feltételeit, a használati jog visszavonását, amennyiben a használat nem megfelelően történt, továbbá a tagok jogait és kötelességeit védjegybitorlás esetén. Az egyesülés alapokmányában bekövetkező változásokat a Szabadalmi Hivatalnál be kell jelenteni. Harmadik személyek vonatkozásában ez csak a közlést követő naptól válik hatályossá. Az alapokmányt és minden azzal kapcsolatos változást két példányban kell benyújtani. Az alapokmányt bárki megtekintheti. (2) Az együttes védjegybejelentés díja a 18. szakasz (1) bekezdése szerinti bejelentési illeték négyszerese, az oltalom fenntartási és a megújítási illeték pedig tízszerese a 18. szakasz (2) bekezdésében meghatározott illetéknek. 64. § Az együttes védjegy lajstromozása esetén a Szabadalmi Hivatal bevezeti a 17. szakasz (1) bekezdésében megjelölt adatokat a védjegylajstromba és az illetékes személyek részére a bizonyítványt az alábbi eltérésekkel adja ki: I. a lajstromszám alá az „együttes védjegy” szavakat feljegyzi; и. a vállalat tevékenységi körét az alapokmánnyal és annak keltével helyettesíti. 65. § Az együttes védjegy bejelentéséből vagy lajstromozásából származó jogok nem ruházhatók át. 66. § A védjegyoltalom megszűnésére vonatkozó rendelkezéseken (62. szakasz (3) bekezdés) kívül az együttesvédjegy oltalma megszűnik: I. ha megszűnt az egyesülés, amelynek javára a védjegyet lajstromozták; il. ha az egyesülés megengedi vagy eltűri, hogy a védjegyet az egyesülés tevékenységi körével vagy alapokmányával ellentétesen használják. Nevezetesen, ha a védjegyet olyan módon használják, amely a kereskedelmi körök félrevezetésére alkalmas, vagy ha eltűrik, hogy a védjegyet az egyesülés tagjai közé nem tartozó személyek is használják. 67. § Ki* * Az egyesülésnek az érvényes rendelkezések értelmében fennálló azon joga, amely szerint a jogtalan használatért kártérítést követelhet,az egyesülés tagjait ért kár esetére is kiterjed. 68. § Külföldi egyesülések és külföldi jogi személyek együttes védjegyeire (külföldi együttes védjegyek) a 60. és 61. szakasz rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. VII. A ZUGÍRÁSZAT TILALMA 69. § (1) Aki az osztrák vagy külföldi hatóságok előtti eljárásokban a védjegyoltalomra vonatkozó ügyekben írásos előterjesztéseket és iratokat üzletszerűen készít, e területen szakvéleményeket ad, osztrák hatóságok előtt feleket képvisel, illetőleg szóban vagy írásban ilyen szolgáltatásokat vállal anélkül, hogy ilyen ügyekben hivatásszerű képviselet ellátására fel lenne jogosítva, közigazgatási kihágást követ el és 1000 Schilling-ig terjedő pénzbírságra vagy két hétig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A büntetést a kerületi közigazgatási hatóság, vagy - ahol ilyen működik - a Szövetségi Rendőrség szabja ki. (2) E szabályozás nem érinti a felhatalmazás nélküli jogi képviselőkre és szakértőkre vonatkozó előírásokat.