Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő mutatói, 1973

tőkkel egyenlő díjat kell fizetni, az esedékes pótilletékkel együtt;

b) minden egyéb esetben a kérelem benyújtásáért fizetendő díjjal egyenlő összeget.

(2) Az eljárási díj felét vissza kell fizetni, ha a kérelmet a határozat meghozatala előtt visszavonták.

(3) Az eljárási díjat (1) bek. (és az elmulasztott díjat (45. szakasz (2) bek. második mondata) az igazolási kérelem benyújtásakor érvényes díjszabás szerint kell megfizetni.

47. §

(1) Ha a kérelem vagy az elkésetten teljesített cselekmény lúányos, a kérelmezőt fel kell hívni, hogy a hiányosságot a határozat meghozatala előtt, meghatározott időn belül pótolja.

(2) A védjegylajstromban feltüntetett joggal kapcsolatos kérelmet és annak elintézési módját a lajstromba fel kell jegyezni.

(3) Az igazolási kérelem elfogadását az österreichischer Markenanzeiger-ben közölni kell.

48. §

(1) Határozathozatal előtt az ügyben szereplő ellenérdekű félnek lehetőséget kell adni arra, hogy meghatározott időn belül nyilatkozatot nyújthasson be, (45. szakasz (3) bek.)

(2) A kérelmezőt kötelezni kell az ellenérdekű félnek a kérelemmel kapcsolatos költségei megfizetésére (az eljárási és a törvényes képviseleti költségek), akár helyt adnak a kérelemnek, akár nem.

49. §

Az igazolási kérelem teljesítése megszünteti a határidő elmulasztásából következő joghátrányokat. Az illetékes hatóságnak az adott esetben szükséges intézkedéseket kel! tennie a határozat végrehajtása érdekében.

50. §

(1) Az eljárásban résztvevő felek a vonatkozó iratokat megtekinthetik és azokról másolatokat készíthetnek. Más személyek erre csak a felek beleegyezésével vagy jogi érdekeltségük valószínűsítése esetén jogosúltak.

(2) Ha az iratok érvényes védjegyre vonatkoznak, bárki megtekintheti vagy lemásolhatja azokat, illetve másolatot készíttethet róluk.

(3) A másolatokat a Szabadalmi Hivatal kérelemre hitelesíti.

(4) A bejelentett védjegyet vagy lenyomatát és az, áruk, illetőleg szolgáltatások jegyzékét bárki kérelmére közlik. Ugyancsak bárki kérelmére közölni kell a védjegybejelentésre vonatkozó adatokat és hivatalos igazolásokat, a bejelentés időpontját, a bejelentő nevét és esetleges képviselőjét, az igényelt elsőbbséget, a kérelem sorszámát, amelyre az elsőbbséget alapították, továbbá felvilágosítást arról, hogy a kérelem elintézése még folyamatban van-e, valamint, hogy azt álruházták-e és kinek a javára.

(5) Nem tekinthetők meg a tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az ügyiratoknak csak a Szabadalmi Hivatalt érintő intern részei,

Ш. VÉDJEGYBITORLÁS

51. §

Aki ,i kcrckedelmi forgalomban szándékosan és

össze tévesz tésre alkalmas módon

I engedély nélkül használ lajstromozott védjegyet vagy ahhoz, hasonló megjelölést (14. szakasz) áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, olyan vagy ahhoz hasonló áruk vagy szolgáltatások tekintetében, amelyekre a védjegyet lajstromozták, vagy

и. eladásra kínál vagy forgalomba hoz árukat e megjelöléssel, szabálysértést követ el és egy évig terjedő szabadságvesztésre vagy 250 000 Sehillingig terjedő pénzbírságra ítélhető. E büntetések együttesen is kiszabhatok.

52. §

Azonos büntetés szabható ki arra, aki szándékosan 3s össze tévesztésre alkalmas módon a kereskedelmi forgalomban

I. engedély nélkül használja más vállalat nevét, kereskedelmi nevét, sajátos megnevezését vagy ahhoz hasonló jelzést (14. szakasz) áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetésére, vagy

ti. e megjelöléssel árukat kínál eladásra vagy értékesít.

53. §

(1) Az 51. és 52. szakaszok szerinti büntetés kiszabása nem zárja ki az egyéb büntető rendelkezéseket sértő büntetések egyidejű kiszabását, különösen a csalásra vonatkozó büntetések tekintetében.

(2) Az 51. és 52. szakaszok alapján csak a sértett fél szabályszerűen benyújtott panaszára indítható eljárás.

54. §

(1) A sértett fél kérelmére el kell rendelni azon szerszámok és eszközök megsemmisítését, amelyek kizárólag vagy elsősorban a védjegy, illetve a megjelölés utánzására vagy engedély nélküli elhelyezésére szolgáltak, továbbá az engedély nélkül előállított védjegy, illetve megjelölés megsemmisítését; a védjegyet az azzal engedély nélkül ellátott és a vétkes személy tulajdonában levő árukról akkor is el kell távolítani, ha ez a kérdéses áruk megsemmisítését eredményezné.

(2) A sértett félnek jogában áll nyilvánosságra hozni a vétkes fél vétkességét, az utóbbi költségére. A nyilvánosságra hozatal módját és határidejét, — a sértett fél kívánságát tekintetbe véve - a bírói Ítéletben kell megállapítani.

(3) A polgári jogi kártérítés helyett a sértett fél kérelmére 120 000 Schilling-ig terjedő összegű kártalanítást állapíthat meg a bíróság az összes körülmények szabad mérlegelésével, a sértett fél javára. Az ilyen kártalanításra kötelezett személyek egyetemlegesen és külön-külön is felelősek. Ezt a szakaszt akkor is alkalmazni kell, ha a Büntetőtörvénykönyv szerint súlyosabb büntetést szabnak ki.

7