Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések
Molnár Imre: Kényszermagyarok, a csehországba került magyarok II. világháború utáni történetének fejezetei
KÉNYSZERMAGYAROK 85 valamint a bizottság- és a transzportlevél száma, a kiutaló végzés címzettjének neve és adatai. Ezekután szerepelt a kiutalás életbelépésének időpontja, valamint az adott járás, ahová a kiutalási végzés szólt, a Munkavédelmi Hivatal helye és alkalmanként a befogadó gazda neve. A kiutalt tartozott pontos időben lakóhelyének megfelelő állomásán tartózkodni elszállítás végett. Ezután a következő szöveget olvashatjuk: „A hivatkozott 88. számú elnöki dekrétum felhasználását a cseh országrészek nagy munkaerőhiánya indokolja, valamint az a fontos közérdek, hogy a lakosság ellátását biztosítani tudjuk, ami megköveteli, hogy fentnevezett rendesen és lelkiismeretesen teljesítse kötelességét, ami ebből a munkára való kiutalásból fakad, továbbá, hogy konstruktívan viszonyuljon a csehszlovák kormány kétéves fejlesztési tervéhez. A cseh országrészekben a kiutaltnak a fennálló rendelkezések szerint az elvégzett munka alapján biztosítunk munkabért, munka- és lakáskörülményt, valamint a helyi munkásokkal egyenlő társadalmi juttatást és biztosítást. A jelen végzés ellen a kézbesítéstől számított három napon belül ellenvetés nyújtható be a járási Munkavédelmi Hivatal Igazgatási Bizottságához, vagy pedig tizenöt napon belül a Pozsonyi Területi Munkavédelmi Hivatalhoz, annak a járási Munkavédelmi Hivatalnak az útján, melyben ezt a végzést kiadták. Fellebbezésnek azonban az idézett dekrétum 6. §-a és 6. bekezdése szerint halasztó hatálya nincsen. Az elrendelt kötelezettségekkel szemben tanúsított mindenfajta tevékenységet a Munkavédelmi Hivatalok az idézett dekrétum 23. §-a alapján tízezer koronáig terjedő pénzbüntetéssel sújthatja, vagy a hivatal javaslata alapján a járási nemzeti bizottság százezer koronáig terjedő pénzbüntetést, illetve egy évig tartó börtönbüntetést szabhat ki." Ez után a kiutaló hivatalos pecsétje és aláírása, valamint a kiutalás dátuma olvasható. A megjegyzés rovatba a kiutalt személyek hozzátartozóit vették be. A kimutatásban szerepelt még az Útmutatás mezőgazdasági munkások részére is. Kivonat a munkakönyvben megadott feltételek közül: I. A kitelepítettek kapnak: lakást, tüzelőt, világítást, természetbeni járandóságot, mint a cseh munkások, úgyszintén munkabért az érvényes kategóriák szerint (etető, fuvaros, lovász stb.) a/ férfiak havi 850,75 koronát; b/ nők havi 870—965 koronát. II. A nőtlen cseléd kap: lakást, kosztot és évi munkabért kategóriák és életkora szerint a/ férfiak 490—910 koronát havonta b/ nők havi 490—860 koronát. Ha a kiutalt személy úgy érzi, hogy munkaadója megkárosította, forduljon bizalommal a cseh részeken a munkahely szerinti járási hivatal bérosztályához, mely megfelelő információkkal szolgál az előírások ügyében. A kitoloncolásra ítélt családok külön nyomtatványon tájékozódhattak életfeltételeik további alakulásáról: 2 0 „Azok a személyek, aki e rendelet szerint az új munkahelyen minden életfeltételt megkapnak, nagyobb mennyiségű gabonát és lisztet nem vihetnek magukkal. Engedélyezettek a következő dolgok és élelmiszerek: személyenként tíz kg kenyér és főzőliszt, három kg búza (bab, borsó), negyed kg mák és húsz kg burgonya, öt kg zöldség, továbbá minden, a háztartásban elkészített lekvár és befőtt és saját termésű gyümölcs.
