Új mindenes gyűjtemény 10. 1993 – Társadalomtudományi értekezések
Szabó Károly: A magyar-csehszlovák lakosságcsere története dióhéjban
110 SZABÓ KÁROLY csehszlovák állampolgárságukat, kivéve azokat — a 45 800/1-V/l- 1948-as belügyi megbízott utasítás szerint —, akik súlyosan vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen. Ezeknek névjegyzékét a belügyi megbízott az illetékes közigazgatási szerveknek bizalmas utasítással megküldte. 150 családról volt szó. Legtöbbjük a pozsonyi magyar meghatalmazottnak Pozsonytól Kassáig kiépített érdekvédelmi apparátusában védte 1947—48-ban a magyar érdekeket. Legtöbbjük — mivel nem volt reményük arra, hogy állampolgárságot kapnak — 1949 tavaszán áttelepült Magyarországra. így a tényleges lakosságcsere csak 1949. június 5-én fejeződött be. Áz utolsó család ekkor lépte át Szobon a magyar határt. Az 1949-ben áttelepítettek létszáma 213 volt. így a lakosságcsere összevont mérlege a következő képet mutatja: Időszak magyar szlovák 1946 — 8 630 1947 31 184 29 066 1948 tavasza 7 793 5 482 1948 ősze 11 501 7 665 1949 213 — Összesen: 50 691 50 843 A cserekvótába 25 925 2 / 9 414 3 / beszámítandók^ 25 925 2 / 9 414 3 / Összesen: 76 616 60 257 1/ Letárgyalásra nem került sor 2/ Ezenkívül több mint 10 000 volt azoknak a száma, akik már a deportálások idején menekültek át, s akiket a cserekvótába a csehszlovák vétó miatt nem lehetett beszámítani 3/ Fiktív szám. Ennyi szlovák menekült volna át Szlovákiába? A magyarok hátrahagytak 160 000 kat. holdat és 15 700 házat. A szlovákok 15 000 kat. holdat és 4400 házat. A csehszlovák állam fizetési kötelezettsége az egyezmény VII. cikke alapján ennek értékkülönbözete, amiből az áttelepítettek kártérítését remélték. Erről az áttelepítési kormánybiztos-helyettes az Új Otthon hasábjain még 1948. január 31-én is biztatóan nyilatkozott. A lakosságcsere tényleges befejezése után még komoly feladatok vártak volna a magyar telepítési szervekre. Mik voltak ezek? A menekülteknek a cserekvótába való beszámítása, a vagyonuknak utólagos összeírása, a vagyonleltárak értékelése és a különbözetek elszámolása. A transzfer „A" és „B" számlán levő összegeknek magyar részről történő lehívása, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A tárgyalások Pozsonyban 1949 májusában vontatottan indultak, de rövidesen be is fejeződtek, miután 1949. június l-ével mind a pozsonyi magyar meghatalmazott hivatalát, mind a budapesti Magyar Áttelepítési Kormánybizottságot megszüntették. A magyar— csehszlovák vegyes bizottság pedig az 1949. június 21-én hozott 66. véghatározatával a lakosságcserét befejezettnek nyilvánította azzal, hogy ez a lakosságcsere-egyezmény egyéb rendelkezéseinek végrehajtását nem érinti. Ezek két csoportra voltak oszthatók: a magyar állam igényeinek kielégítésére, és az áttelepített személyek kártérítési igényeire. (A
