Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

32 GRÁFEL LAJOS anyagilag is, és szolgálataiért 1333-ban a királytól más várakért cserébe megkapta Komáromot.

3 Mátyás király gyakran és szívesen tartózkodott a komáromi várban. Olasz mesterekkel' át is építtette azt. Bonfini, az udvari történetíró, a király legjelentősebb építkezései közé sorolja a komáromit: „Miképp emlékezzem meg azokról a nagyszerű templomokról és palotákról, amelyeket Budán, Székesfehérvárott, Visegrádon, Komáromban és egyéb helyeken emeltél?"

4 Egy másik művében az Averolinus-fordítás előszavában Visegrád, Komárom és Buda királyi palotáinak szépségét és nagyságát dicséri. A „legkitűnőbb olasz mesterek" által épített várról bővebben is ír Bonfini: „Kissé odább, a sziget szögletében, a nagy területen épült Komárom vára látható. Tágas udvarain nagyméretű paloták emelkednek, mindenhol roppant költséggel készült, gerendázatos mennyezetekkel. (...) Itt állomásozik a dunai kirándulásokra épített Bucentaurus nevű hajó, berendezése palotaszerű: elejétől végig ebédlő-, alvó- és társalkodótermek sora húzódik rajta végig, külön a férfiak és külön a nők számára.

5 Metszetek, rajzok nincsenek ugyan ebből a korból, viszont az eddigi adataink alapján állítható, hogy a komáromi vár a XV. század végén csodálatosan kiépített palotáival királyi igényeket kielégítő épületegyüttes volt. Az 1317. évi ostrom óta a vár nem volt katonai támadás színhelye vagy célpontja, így a katonai létesítmények felújítása és kiépítése másodrendű feladattá vált. A korabeli építészeket elsősorban a művészi szempontok érdekelték. A másfél évszázados török megszállás megváltoztatta a vár jellegét és további fejlődésének az irányát. Az állami hivatalok központjául és a királyi udvar szórakozására fenntartott királyi vár ismét a védelmi várrendszer legjelentősebb elemévé vált, fontos harcok és ostromok színterévé. II. Az újkori vár- és erődépítészet Komáromban (A XVI. századtól a napóleoni háborúkig tartó fejlesztés) „A középkor végéig a kézi lőfegyvereknek nem volt jelentőségük, ez érthető, hiszen az angol íjász íja a crécyi csatában éppoly messzire szállt, mint egy gyalogsági puskából lőtt lövedék Waterloonál, és talán még pontosabban is ért célba, ha nem is olyan hatásfokkal. A tábori ágyúk fejlesztése is gyermekcipőben járt, mindamellett a nehézágyúk már jelentős réseket ütöttek a vitézi várak falán."

6 Az 1484—1493. évi francia támadások Olaszországban bebizonyították, hogy a középkori erődök bástyái nem képesek a tüzérségi lövegeknek ellenállni. Az ágyú feltalálása az egész világon megváltoztatta a vár- és erődépítés alapelveit. Komárom esetében 1527-ben bizonyosodott be a fejlesztés szükségessége, ekkor ostromolták I. Ferdinánd hadai a várat, melyben Szapolyai János védekezett katonáival. I. Ferdinánd félnapos ostrom után elfoglalta a várat, és azonnal gondoskodott a lerombolt falak felújításáról, amivel Decius olasz építészt bízta meg.

7 A javítás munkálatai 1528-ban fejeződtek be, egyúttal a jobb védhetőség érdekében a vár és a város közé sáncot is építettek. Nem tudjuk, milyen mértékben sikerült Ferdinándnak felújítania a várat, az azonban ismert, hogy 1529-ben II. Szüle j mán vezetése alatt a törököknek sikerült egy rövid időre elfoglalniok (a császári várőrség elhagyta az erődöt, és a török katonaság az üres várat ostromolta

8). Ferdinánd a visszavétel után helyreállítja a sérült védőműveket, de 1535-ben arra kényszerül, hogy újra zálogba adja a várat a töröknek. Buda 154l-es eleste után a törökök Ferdinándot komolyabb erődítési munkálatokra késztetik. 1544-ben visszaszerzi a várat, és elrendeli annak kiépítését. Az építés tervének elkészítésével Pietro Ferraboscót

9 bízza meg, aki a többszögű bástyarendszer kiépítését tartja a legjobbnak. Ez