Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Gráfel Lajos: Komárom erődrendszere

KOMÁROM ERŐDRENDSZERE 33 a bástyarendszer megfelelt mind a korabeli építészeti törekvéseknek, mind pedig a környék domborzati és vízrajzi viszonyainak. A nehéztüzérség megjelenését a korabeli erőd- és várépítészet a várfalak magasságának csökkentésével és azok földsánccal való megerősítésével látta kivédhetőnek.

1

0 Az első várbástya felépítésének éve (1527) számunkra azért jelentős, mert nem egészen 20 évvel később 1546. március 23-án kezdik el építeni — az új erődépítészeti tapasztalatok felhasználásával — a komáromi várat, a mai Oregvárat. A kőművesmunkákat Hansen de Spaice mester, a vízi építkezéseket pedig Dusco Mátyás, Cservenka Vencel és Puls Pál irányította. Az erődépítés felügyeletét 1546-tól 1550-ig Schick Mihály, 1550-től Leonhard Müllner, 1552 után pedig Castaldo látta el. Ferdinánd Castaldo mestertől kérte az erőd keleti részének gyors ütemű felépítését.

1

1 A hadvezetőség ,már az építkezések ideje alatt eldöntötte, hogy a város külső védelme érdekében a Vág és a Duna várral szembeni partjainál cölöpsorból emelt palánkot hoz létre. A védelmi palánkok felállítására csak 1585-ben került sor és 100—100 lovas befogadására voltak alkalmasak. A vár építése tíz évig tartott. Francesco Benino jelentése alapján 1557-ben már csak a várárkok mélyítésén dolgoztak, meg a földépítményeket tökéletesítették. így épült fel a komáromi erőd, amelyet ma „Oregvár" néven ismerünk. Az Öregvár kapuja feletti emléktáblán az 1550-es évet látjuk, amely valószínűleg a kapu építésének az éve. Ismertetjük az Oregvár kapuja feletti emléktábla szövegét, mely latin nyelven (rövidítésekkel) az építés idején uralkodó I. Ferdninánd nevét, fontosabb címeit és az 1550-es évszámot tartalmazza: FERDIN ROM IMP GERMANIE HUNGARIE ET BOHÉMIAE REX ZC INFANS HISPANIAR ARCHIDUX AVS DVX BVRGVNDIAE ZC AD MDL Valószínűnek tartjuk, hogy a vár építői nem rendelkeztek elégséges tapasztalatokkal, és nem ismerték kellőképpen a csallóközi talajviszonyokat, mert — Orbán Süess várfelügyelő építész jelentése szerint — az 1570. évi tavaszi árvíz a falak nagy részét ledöntötte.

1

2 Ugyanennek az Orbán Süessnek a személyes vezetése alatt épült újjá a vár 1572 és 1582 között. Ezekhez a munkákhoz nagy hírű külföldi szakértők — a német Dániel Speckle és az olasz Carlo Theti — közreműködését is igénybe vették.

1

3 Az újjáépített komáromi vár 1594-ben kiállta a próbát: Szinán basa százezres seregével körülzárta, egy teljes hónapig ostromolta, de bevenni nem tudta. Az erőd építésének ebből az időszakából (1572) már pontos alaprajzunk van, és ebből kiderül, hogy a külső védőművek alakja napjainkig nem változott.

1

4 A kelet-nyugati irányban húzódó, a várostól vizesárokkal elzárt erődnek öt bástyája volt, melyek közül a kelet felé néző bástya volt a leghosszabb. Ez a bástya a Duna és a Vág összefolyásának védelmére szolgált. A főkaput a délnyugati bástyához közelebb az erőd nyugati oldalán helyezték el. A széles és mély várárokból emelkedtek ki a hatalmas kőből épített várfalak. Az árkokból kitermelt földből építették meg a külső védősáncot, amely az alacsonyan szálló lövedékektől védte az erőd falait. Az erőd felépítése lehetővé tette, hogy a kiugró bástyákon („olaszbástyák") elhelyezett ágyúk védjék a vizesárok teljes szélességét, a szomszédos bástya oldalát és homlokzati falát, valamint a bástyák közti várfalat.