Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések

Körkép - A tudomány szerepe a csehszlovákiai magyar szellemi életben

210 KÖRKÉP de csekélyebb mértékben tudományos pályatételek is akadtak. Érdekes kivétel volt a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség által 1937-ben meghirdetett nagyszabású pályázat, melynek 20 pályatétele közül csak 5 volt szépirodalmi, a többi tudományos jellegű (szociológiai, kultúrszociológiai, közgazdasági, történeti, irodalom- és művészettörténeti). A 15 tudományos jellegű pályatételre összesen 38 munka érkezett be, az 5 szépirodalmira viszont 615. Sajnos, az 1938-ban bekövetkezett politikai események közepette a pályadíjakat sem a meghatározott időben, se később nem adták ki, s a pályázat konkrét eredményeiről, a kitűzött pályadíjak nyerteseiről a közönség nem értesült. 1945 után a magyar lakosság átmeneti jogfosztása miatt a szellemi élet újraélesztése csak, négyéves késés után kezdődhetett meg. Mivel közben a magyar értelmiség zömét Magyarországra telepítették, az irodalomhoz hasonlóan a tudományos élet is nullpontról indult. Azóta több pozitívum valósult meg (az egyetemi tanulás szociális biztosításának növelése, s magyar tanulók szlovák nyelvtudásának fokozatos emelkedése, magyarországi szellemi kapcsolatok széles kibontakozása stb.), de a korábbi nagy hiányok, hátrányok továbbra is megmaradtak, a néhány fontos új létésítményt rövid idő után érthetetlenül megszüntettek vagy negatívan módosítottak. Ez történt a Nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tagozatának megszüntetésével és a magyarországi egyetemeken való tanulás részleges intézményes engedélyezésének furcsa módosításával; az utóbbi lehetőséget eredetileg a magyar nemzetiségű diákok számára, az egyetemi oktatásban való részesedés magyar kvótájának javítására teremtették meg, és az egyik hasznos eredménye néprajzi szakkádereink örvendetes gyarapodása volt; néhány év óta viszont a magyarországi egyetemekre csökkentett számban javasoltak az utolsó gimnáziumi évüket — a többi külföldi egyetemre készülő jelölttel együtt — a Selmecbányái szlovák gimnáziumban végzik, ami a Magyarországra szánt magyar nemzetiségű diákok viszonylatában igencsak furcsa megoldásként hat. A legfőbb fejlődési nehézséget továbbra is az alapvető nemzetiségi tudományos intézmények hiánya jelenti. A három magyar nyelvi- és irodalmi tanszéken kívül — melyek közül kettő (a pozsonyi és a prágai) részben a két háború közti időben is létezett — más tudományos intézményeink nincsenek. A pozsonyi magyar tanszék mellett a többször is javasolt tudományos kutatórészleget nem hoztak létre, pedig azt egy nyomatékos pedagógiai érv is indokolttá teszi: a kis létszámú magyar tanszékeken az oktatók megkívánt tudományos fejlődését az aránytalan pedagógiai megterheltség, a szükségszerűen több diszciplínából álló órakötelezettség erősen fékezi. Hogy a kisebbség közti különbségtétel ma is érvényesül, többek közt az bizonyítja, hogy a létszámban összehasonlíthatatlanul kisebb ukránságnak az eperjesi egyetemen tudományos kutató részlege is működik, és a szlovákiai akadémián is vannak számukra kutatási helyek. A magyar részről javasolt, kért akadémiai hungarológiai részleg viszont eddig nem valósult meg. Az alapvető tudományos intézmények hiányából adódik tudományos életünk szervezetlensége és szétszórtsága. Amíg az irodalmi életünk már központilag van megszervezve (írószövetségi Magyar Tagozat, a Fiatal írók Köre, a Madách Kiadó és az Irodalmi Szemle), addig az ilyen átfogó, összefogó intézményes szervezettség a tudományos életünkből hiányzik. Nem becsüljük le a Csemadok központja mellett működő honismereti, néprajzi és nyelvészeti szakbizottságokat, de ezek tevékenysége az amatőr kutatók hasznos aktivizálásában kimerül. Tudományos lapok, melyek a munkatársainkat rendszeres és igényes, módszeres munkára késztetnék, egyáltalán nincsenek, s hiányukat az Irodalmi Szemle, a Csemadok keretében megjelenő Néprajzi Közlések, és néhány múzeum által magyar nyelven is kiadott évkönyvszerű közlemény, a legjobb akarat mellett is csak elenyésző mértékben enyhíti. Az utóbbi években tudományszervezési és kiadási szempontból komoly jelentőséget vívott ki magának az Új Mindenes Gyűjtemény sorozata, de a szervezési hiányokat természetesen ez sem tudja pótolni, megoldani. Ilyen körülmények között tudományos életünk alakulását nagyobbára ma is ösztönösség,