Új mindenes gyűjtemény 9. 1990 – Társadalomtudományi értekezések
Liszka József: Farsangvégi maszkos alakoskodó felvonulások a Kisalföld északi részén
112 LISZKA JÓZSEF kodó szokást, amely a tej falusihoz hasonlóan, több elemből tevődött össze: itt is volt medvetáncoltatás, tojás- és szalonnaszedés. Az egyik medvével vagy egy vénlegénnyel jókora fatönköt is húzattak 1 9. Taksonyban a köszöntővel egybekötött farsangvégi tojásszedést ugyancsak tyúkverőnek nevezték, és nemrégiben felújították 2 0. Hegysúron is tyúkverőnek mondták a húshagyókeddi, lakodalmi menetet megjelenítő alakoskodó felvonulást 2 1. Tallóson szintén ismerték a farsangvégi adománygyűjtést, maszkos alakoskodás nélkül. Vágfarkasdon tőkehúzással egybekötött maszkos alakoskodás, tojásszedés volt szokásban hamvazószerdán még a legutóbbi években is. Ez utóbbiról Mórocz Károly közölt részletes leírást, amelyből megtudjuk, hogy a felvonulás itt is lakodalmi menetet jelenít meg. A szokás fő alakjai a két dorongos, a menyasszony és vőlegény, a tyúkkosaras, az írnok (egy füzetbe ő jegyezte föl, hogy ki mit és mennyit adományozott az alakoskodóknak), a harmonikás és a tőkehúzó. Az összegyűjtött naturáliákból este pocitát (háznál tartott, baráti mulatozást) csaptak 2 2. Nagykéren a húshagyókeddet feszelgő keddnek is nevezték, ahogy arról Száraz Pál híradásából tudomást szerezhetünk 2 3, mivel,,ily énkor az ember nem csinál egyebet, csak eszik, iszik és feszeleg". Mielőtt azonban elkezdték volna a feszelgést, feszengést valamelyik rokoni háznál, a maskarába, maszkurába öltözött legények végigjárták a falut. Általában ló-, medve-, kecskeálarcot öltöttek, ill. halálnak, boszorkánynak, végrehajtónak öltöztek. A menethez tartozott a vénlegények csoportja, akik a farsang ideje alatt „nem mátkásodtak meg". Ez utóbbiak szomorúan rázogatták szakállukat és kiabálták: „Húshagyó, engem ugyan itthagyó!". Amikor egy-egy vénlány házához értek, bekiáltották: „En is itt maradtam, s te is itt!". Ekkor a többi legény is kiabálta: „Húshagyó, húshagyó, itt maradt az eladó!". Arról nem szól a híradás, hogy a felvonulók ekkor adományokat is gyűjtöttek volna, sőt hangsúlyozza, hogy „a táncolást a falu népe ilyenkor már nem tartotta illendőnek". A Kisalföld északkeleti peremén, a Garam és az Ipoly alsó folyásánál fekvő falvakban szintén ismertek voltak a farsangvégi alakoskodó, ill. adománygyűjtő felvonulások. Köbölkúton a negyvenes évek elején még jártak a csoportokba verődött, ünneplőruhába öltözött legények húshagyókedden „farsangot köszönteni". Nagy kosarakba szedték össze az ajándékba kapott tojást. Barton szintén ünneplőruhában jártak húshagyókedden a legények házról házra. Valamilyen köszöntőverset is mondtak, amiért a háziaktól tojást (kosárba helyezték) és szalonnát (nyársra szúrták) kaptak. Közben „figuráztak a lányokkal, asszonyokkal, hogy föltartsák őket", s társaik megdézsmálhassák a tyúküllőket. Az adományokból este mulatságot csaptak. A szokás nagyjából a második világháborúig élt. Halvány adataink vannak a szomszédos Szőgyén hasonló jellegű szokásairól is. Kéménden a második világháborúig tartották meg hamvazószerdán a tyúkverőt. A legények, ünnepi ruhába öltözve, énekszóval, 10—12 tagú csoportokba verődve járták a falut, és a házaknál tojást, szalonnát gyűjtöttek. Köszöntőverset is mondtak, amiért 1-2 tojást kaptak, ill. egy darab szalonnát, amit díszes botra tűztek. Voltak azonban köztük „olyan szemtelenek is", akik hátralopództak a tyúkólba is tojást lopni. Ezért elég gyakran kiseprűzték őket a házból. Az összegyűjtött tojás egy részét eladták (árából bort vásároltak), s a másik részét este valamelyik háznál megsütötték, ahol kisebb mulatságot csapva el is fogyasztották. Mivel a bényiek farsangjáról viszonylag bőséges adatok állanak rendelkezésünkre, az ottani változatot kissé részletesebben is bemutatjuk. Itt a tojásszedéssel egyebekötött alakoskodó felvonulást 1922-ig hamvazószerdán tartották. Ekkor még Bény Kéménd filiája volt (1925-től van Bényben önálló plébánia), s az akkori kéméndi esperes nehezményezte, hogy a bényiek és kéméndiek böjtben mulatnak. Ezért a bényiek 1923-tól húshagyókedden tartják a tojásszedést. Az egész fölvonulás a reggeli órákban kezdődött. Az ünneplőbe öltözött legények elmentek a lányos házakhoz farsangi köszöntőt mondani, meghívni a leányt az esti mulatságba. A köszöntőért különféle adományokat kaptak: tojást, kenyeret, pampuskát(farsangi fánkot), szalonnát, amelyeket
