Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések
Körkép - Sokolová Gabriela: Soudobé tendence vývoje národností v ČSSR
226 KÖRKÉP A nemzetiségek fejlődésének mai tendenciái Csehszlovákiában (Gabriela Sokolová a kolektiv: Soudobé tendence vývoje národností v ČSSR. Academia, Praha 1987) A fenti címmel ellátott szociológiai-demográfiai tanulmány a Csehszlovák Tudományos Akadémia opavai székhelyű Sziléziai Intézetében készült egy állami alapkutatási program keretében. A Gabriela Sokolová vezette munkaközösség (tagjai voltak: Šárka Hernová, Jaroslav Kozel, Eva Michalíková) 1981-ben fejezte be munkáját, s az anyagot később már csak néhány statisztikai adattal bővítették, frissítették. Az említett intézetről talán nem fölösleges elmondani, hogy több mint két évtizede (1966-tól) központja és irányítója a csehszlovákiai — főként a csehországi, s ezen belül az Ostrava—karvinái vegyes lakosságú iparvidéken élő — nemzetiségek szociológiai vizsgálatának. Ez a tanulmány is a szerzők eredeti kutatásaira támaszkodik, amelyeknek tárgya (és remélhető folytatása) a jövőre nézve is rendkívül izgalmas a szlovákiai magyarság szempontjából. Az tudniillik, hogyan alakul egy nemzetiség (esetünkben az ostravai agglomerációban élő lengyelek) demográfiai, szociológiai és nyelvi állapota, továbbá oktatásügyi, kulturális és jogi-politikai helyzete az intenzív iparosodás kiváltotta élénk migráció (népmozgás) körülményei közepette, amikor egyrészt a nemzetiség tagjai kerekednek föl, hogy letelepedjenek a nagy ipari központokban, másrészt az ő lakóhelyük válik a nagyarányú bevándorlás célpontjává - tehát amikor a valaha többé-kevésbé homogén etnikumú településeken (településrészeken) élő közösség fokozatosan diaszpórává válik, miközben településterülete gyakorlatilag ugyanaz marad. Ami a szlovákiai nemzetiségeket illeti (mint ismeretes, az alkotmányosan elismert négy államalkotó nemzetiségből a magyar és az ukrán él zömében Szlovákia területén), elsősorban a népszámlálási és egyéb statisztikai forrásokat, valamint szlovák szerzők munkáit használták fel a monográfia szerzői. (Utal rá a kötet, hogy Szlovákiában a Szlovák Tudományos Akadémia kassai székhelyű Társadalomtudományi Intézete van megbízva a nemzetiségek szociológiai vizsgálatával, kézzelfogható eredményt azonban eddig inkább a pozsonyi Kultúrakutató Intézet később említendő felmérései hoztak.) A tanulmány négy fő fejezetre tagolódik, ezeket bevezető és összefoglalás fogja közre, s a függelék követi. A kötet bevezetője leszögezi, hogy a nemzetiségi kérdést, amely a két világháború közti (első) Csehszlovák Köztársaság „legdrámaibb és legsúlyosabb" problémáinak egyike volt, „a szocializmus érdeméből kielégítően és végérvényesen megoldották". Érvényesülhet a különböző etnikumok fejlődésének két alaptendenciája: „sokoldalú fejlődésük és kölcsönös közeledésük". Nem volna mit vizsgálni, persze, ha a nemzetiségek helyzete problémamentes volna! Ezt a kötet nem is állítja, csupán az ún. társadalmi makrostruktúrára vonatkoztatva (gazdaság, politika, ideológia, kultúra), amelynek szintjén a nemzetek és nemzetiségek viszonya rendezett. A társadalom ún. mikrostruktúrájában (egyének és kis csoportok kapcsolataiban) azonban adódnak gondok, hiszen a különböző etnikumok érintkeznek egymással, s folyamatosan változik a társadalom etnikai struktúrája. Ezek a — mikrostruktúrák szintjén jelentkező — gondok viszont nem tárhatók fel pusztán a nemzetiségek helyzetének, állapotának bármennyire objektív leírásával, hanem csak ha megtoldjuk a leírást az egyének, a lakosság e témakörbe vágó nézeteinek és véleményének megismerésével és figyelembe vételével. Ez a két szempont szabta meg a monográfia fő fejezeteinek tartalmát: a III. és a IV. fejezet a rövid történeti áttekintést, illetve a mai helyzet leírását adja, az V. pedig a felmérések alapján ismerteti a vegyes lakosságú vidékek lakóinak nézeteit e helyzetről, valamint a nemzetiségek kapcsolatairól. Mindezt megelőzően, a II. fejezetben olvashatjuk az elméleti, általános és módszertani tájékoztatót. Az elméleti bevezető a nemzetek és nemzetiségek fejlődéséről és közeledéséről
