Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Nevizánszky Gábor: A ló háziasjtásának kezdetei a Kárpát-medencében

126 NEVIZÁNSZKY GÁBOR: A LÓ HÁZIASÍTÁSÁNAK KEZDETEI emlékanyagából is. A lónak lovaglás céljaira történt felhasználására a legkorábbi adatok a szrednyesztogovi kultúrából ismertek, ahol a lótartás jelentős méreteket öltött, és jelentősége rendkívüli mértékben megnőtt. 2 2 A kelet-európai sztyeppvidéki övezet néhány rézkori kultúrájá­ban, amelyek elterjedési területe főleg a Dnyepertől keletre található (szrednyesztogovi, korai gödörsíros, dnyeprodonyecki kultúrák), igen jellemző a haszonállatokon belül a lovak nagyobb aránya. Ezzel szemben Délkelet-Európa korabeli kultúráiban a ló szerepe lényegesen kisebb. Ezeket a megállapításokat az oszteológiai anyag elemzése egyértelműen alátámasztja. 2 3 Bizonyára a szomszédos területekhez hasonló a helyzet a Kárpát-medencében is. Lócsontok ismertek már az újabbkőkori zselizi csoport párkányi telepéről, a lužiankyi csoport anyagából, valamint Kisváradról a lengyeli kultúra hagyatékából. A felsorolt esetekben azonban egyelőre eldöntetlen, vajon háziasított példányok maradványairól van-e szó. 2 4 Kisebb mennyiségben ismertek lócsontmaradvá­nyok a tiszapolgári csoport telepein is, pl. Kisköre—Szingehát, Kenderes—Tepekhalom, Kenderes -Kulis, 2 5 Hódmezővásárhely-Bodzáspart, Hódmezővásárhely—Tatársánc, 2 6 sőt sírokban is regiszt­ráltak állatcsontokat, így például Deszk „B" 3. sírjában. 2 7 A bodrogkeresztúri csoport időszakából a lócsontok sírokból ismertek, pl. Magyarhomorog—Kónyadomb XXVII. sír, Tiszapolgár—Basata­nya 44. sír. 2 8 A Dunántúlon a Balaton-Lasinja II—III csoport telepein ugyancsak megtalálhatók az állatcsontok között a lovak maradványai. 2 9 Bár tudjuk, hogy ennek a megállapításnak az érvényét befolyásolhatja az elemzett minták egyetlen mennyisége és száma, az eddigi kutatási eredmények alapján annyi már most megállapítha­tó, hogy a badeni kultúra időszakában jelentősen megnövekszik a lócsontokat tartalmazó telepek száma. Az archeozoológiai elemzések a vizsgált időszakban a háziasított lónak legkevesebb három alfaját igazolják. A legkorábbi adatok a bolerázi csoport telepeiről származnak, így Kétegyházáról 3 0, Gyöngyöshalász—Encspusztáról 3 1, Žlkovcérôl 3 2. Komjáton a bolerázi csoport egyik gödréből egy egész lócsontváz került elő. 3 3 A mai Magyarország területéről összesen 13 olyan badeni telep ismeretes, amelyekből háziasított ló csontjai kerültek elő. 3 4 Ez az összeállítás kiegészíthető még néhány szlovákiai adattal, pl. Kéménd-Kiskukoricás, 3 5 Oldalfala--Mogyorós, 3 6 Kisvárad. 3 7 Itt kell 2 2 BIBIKOVA, V. I.: Do isztoriji domesztikaciji konya na pivgyennomu szchodi Evropi. Archeologija 1969. 67. 2 3 BIBDCOVA, V. I.: IDomeszKonya. 55—67. 2 4 AMBROS, CYRIL: Zvieracie kosti z neolitických objektov z Lužianok a Mlynáriec okr. Nitra. Musaica 1961. 88., 91., AMBROS, CYRIL: Tierknochenfunde aus Siedlungen der Lengyel­Kultur in der Slowakei. Internationales Symposium über die Lengyel­Kultur. Nitra— Wien 1986. 16. 2 5 BÖKÖNYI SÁNDOR: History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Bp. 1974. BÖKÖNYI SÁNDOR: Copper Age Vertebrate Fauna from Kétegyháza. In: ECSEDY ISTVÁN: The People of The Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Bp. 1979. 104. 2 6 BANNER J.: FrageDomestPferde. 2 7 BÖKÖNYI SÁNDOR: Die frühalluviale Wirbeltierfauna Ungars. AArch. 1959. 56. BOGNÁR-KUTZIÁN IDA: The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. Bp. 1963. 309. 2 8 BÖKÖNYI S.: WirbeltierfaunaU. 59.; BÖKÖNYI S.: HDomesticMamm. 2 9 KALICZ NÁNDOR: A Balaton-Lasijna kultúra történeti kérdései és fémleletei. Arch. Ért. 1982. 10. 3 0 BÖKÖNYI S.: WirbeltierfaunaU. 105. 3 1 VÖRÖS ISTVÁN: Gyöngyöshalász-Encspuszta késő rézkori telep állatcsontleletei. Agria 1982—1983. 35—62. 3 2 NĚMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ, V.: ProbBolerázSkpSl. 117. 3 3 Anton Točík szóbeli közlése. 3 4 VÖRÖS I.: Gyöngyöshalász-Encspuszta. 83. 3 5 Nevizánszky Gábor közöletlen ásatása. 3 6 B. Kovács István és Nevizánszky Gábor közöletlen ásatása. 3 7 Anton Točík feltárása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom