Új mindenes gyűjtemény 8. 1989 – Társadalomtudományi értekezések

Nevizánszky Gábor: A ló háziasjtásának kezdetei a Kárpát-medencében

IDŐRENDI HELYZETE 125 a szakirodalom behatóan foglalkozott.

1

6 Az ismert leletek főleg a korai, illetve középső bronzkor kultúráinak hagyatékából ismertek. A Bajcs—Farkasdpusztán talált példány ezt az időhatárt időben visszafelé kitolja a rézkorba. Egyúttal felhívja a figyelmet Banner János egy lakonikus közlésére, mely szerint Hódmezővásárhely—Bodzásparton egy kora rézkori települési gödörben (13. számú objektum) egy olyan formájú zablapálca került elő, melyhez hasonlók az idő tájt csak a korai bronzkorból voltak ismertek.

1

7 Az említett lelőhelyen a tiszapolgári csoport objektumain kívül a badeni műveltség települési gödrei is előkerültek, s nem egy esetben lócsontokat is tartalmaztak. A 13. objektum anyagát később Bognár-Kutzián Ida dolgozta fel.

1

8 Szerinte a leletanyag a tiszapolgári csoport ún. deszki lokális variánsába tartozik. Sajnos, a gödörben talált állatcsontok elemzése nem történt meg, sőt a Banner által említett agancstárgy későbbi sorsáról sincsenek adataink.

1

9 Amennyiben Banner közlésének hitelt adunk, ez azt jelentené, hogy a ló háziasításának kezdetei a Kárpát-medencében nagyjából egybeesnek a viszonylag korai kelet-európai leletekkel. A tiszapolgári csoportot ugyanis a Cucuteni A3—A4-gyel, valamint a szrednyesztogovi kultúrával szokás párhuzamba hozni.

2

0 A ló mint gyors húzóállat forradalmasította a közlekedést és ezzel együtt a távolsági kereskedelmet. A szovjet paleozoológusok adatai szerint a ló háziasított fajtái a Dnyeper mentén és az Azovi-tenger körzetében már az újabb kőkortól ismertek.

2

1 Szórványos adataink vannak a délkelet-európai újabbkőkori és rézkori kultúrák (Boian-, Gumelnita-, Cucuteni-Tripol j e) 1

6 Mozsoucs AMÁLIA: Mors en bois de cerf sur le territorie du Bassin des Carpathes. A. Arch. 1953. 69—109; MOZSOLICS AMÁLIA: Die Herkunftsfrage der ältesten Hirchgeweihtrensen. A. Arch. 1960, 127—135. TOCÍK, ANTON: Parohová a kostěná industria maďarovskej kultúry na Juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 3. Nitra 1959. 23-53. VLADÁR, JOZEF: Parohové bočnice zubadiel otomanskej kultúry na Slovensku. SI. Arch. 1971. 5-12. HUTTEL, H. G.: BronzTrensen. 13-23. 1

7 BANNER JÁNOS: Angaben zur Frage des Domestizierens der Pferde in der Urzeit. Dolgozatok. Szeged 1939.166. 1

8 BOGNÁR-KUTZIÁN IDA: The Early Copper Age Tiszapolgár Culture in the Carpathian Basin. Bp. 1972. 1

9 BOGNÁR-KUTZIÁN I.: EC A TiszapolgárC. 40. (118. jegyzet) 2

0 LICHARDUS, J.: FunktGeweihspitzen. 11. 2

1 TELEGIN

, D. J.: Uber einen der ältesten Pferdezuchtherde in Europa. Actes Beograd II. 1973. 326.