Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
Kardos István: Körtvélyes-Hárskút
A 1980 nyarán kezembe került egy jelentéktelennek látszó első köztársaságbeli füzetecske, afféle „helytörténeti pletykatár", s ebben találtam a következő meglepő megjegyzést: Almás község szőlőhegyén van egy kis kápolna, amely arról híres, hogy a 18. század végén, tehát a felekezetek megbékélésének idején a fiatal helybéli katolikus pap — protestáns kollégájával szórakozva — elkártyázta, s így az a reformátusoké lett. Persze, valótlanságnak, ízléstelen tréfának tekintettem az egészet, már csak azért is, mert szádalmási születésű lévén nem tudtam arról, hogy falum szőlőhegyén valaha is lett volna valamiféle kápolna. Hallásból viszont tudtam a szomszéd falu, Körtvélyes szőlőhegyi kápolnájáról, a messze vidéken híres Szent Annakápolnáról. Nevezetes kegyhelyként tisztelték, és ugyancsak számon tartották az ott tartandó búcsú napjának dátumát, július 26-át, mert a szőlősgazdák mindig azt vallották, hogy a búcsú után már semmi baj nem érheti a termést. Ezért a Szent Anna-napi búcsút mifelénk katolikusok, reformátusok egyaránt a veszély és biztonság mezsgyéjének tekintették. Miután megtudtam, hogy még századunk derekán is fel-felvillant némi viszály a kápolna, illetve annak gyümölcsöskertje kapcsán, kíváncsi lettem: milyen is lehet? És szinte úttalan utakon járva megkerestem és megtaláltam ezt a kis, mostoha sorsú elárvult szerény csodát. így kezdődött a körtvélyesi Szent Anna-kápolna megmentése történelmi tudatunk épülése, gazdagodása javára. I A Szent Anna-kápolna a Szilicei-fennsík északkeleti vonulatának déli hegyoldalában, a Meszes patak völgye meredek lejtőjének egyik teraszán, nagy kiterjedésű elpusztult szőlőskertekkel, szilvásokkal, bozótokkal övezett térségben, Körtvélyestől északnyugatra mintegy három kilométernyi távolságra van. Szerény méretei és a környék elgazosodása ellenére a völgy irányából figyelmet keltő látvány. Megközelítése a terepviszonyok és az elhanyagolt ösvények miatt sokáig nehéz volt. Az épület állaga is arra vallott, hogy már évtizedek óta legfeljebb alkalomszerűen használták. A kápolna kisebb templom nagyságú, egyszerű, egyhajós, félköríves szentélyzárulású, nyugati ajtónyílású, atipikus ablakrendszerű szakrális építmény. A hajó mennyezete kétmezős keresztboltozatú, a szentély lunettákkal és durván megmunkált kerek ablaknyílásokkal tagolt. A szentélyt a hajótól félköríves diadalív határolja. Tetőszerkezetének nyugati részén egyszerű, kései kakastorony van. (Keletezése pontatlan.) Stílusában szinte minősíthetetlen volt. Durva megmunkálású külseje (vakolata), szabálytalanul köríves ablaknyílásai, törpített tetőszerkezete stb. miatt nagyon gyenge minőségű, csupán alkalmi célokat szolgáló barokk építmény benyomását keltette. Mindennek ellenére figyelemre méltó volt az alaprajz arányossága. A templomhajó szögleteinek esetenkénti megmunkáltsága (tufahasábok) az említett rossz benyomás ellenére is azt sejtette, hogy a szegényes barokkos felszín gótikus tartalmat leplezhet. Föltételezésünket — hiszen ekkor már többen is foglalkoztunk a témával — a gömöri falucskák jó néhány templomának példája bátorította. Sejtésünk igazolására, de leginkább Gömör középkori egyházi gótikája hatáskörének, földrajzi elterjedtségének föltérképezése céljából ún. előzetes 8
