Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
B. Kovács István: Egyházi intézmények-világi közösségek
Transactiób&n említett „megyebírája" tekinthető közvetlen ősének. Feladatait a Transactio részletesen felsorolja. Kötelességei közé tartozott pl. ,,a templom,parochia és iskola építése, igazgatása, kerítésének tisztántartása, tűz, gyertyázás elleni oltalmazása". 4 4 A kurátor gondoskodott a presbitérium összehívásáról, vezette az egyházközség bevételeit és kiadásait — ez utóbbiakról a Gergely-napi közgyűlésen adott számot —, fegyelmezési ügyekben Ő tartotta a kapcsolatot a világi hivatalokkal (helység elöljárói, vármegye), elnökölt a közgyűlésen, valamint a pappal együtt a presbiteriális ülésen. A tisztség betöltéséért nem járt külön fizetés, a választást a gyülekezet részéről megnyilvánuló megtiszteltetésnek vették. Az évi közgyűlés előtt már „kurdászkodtak" (Nagy Lajos, 1899), hogy ki lehetne a kurátor. A jelöltnek több feltételnek kellett megfelelnie. így egyebek közt csak olyat választottak, aki már volt egyházfi, és tagja a presbitériumnak. Igyekeztek fiatalabb házasembert választani, s ugyancsak feltétel volt, hogy a jelölt „jobbszőrű" (tehetős) legyen. (Nagy Lajos, 1899). Az utóbbi feltételt az egyház kiterjedt gazdasági ügyei tették szükségessé. így biztosították, hogy szükség esetén be lehessen hajtani az adósságot. A megválasztott kurátor a legközelebbi presbiteriális ülésen „hiteltetett meg" (tett esküt). A tisztség viselői 1690—1736 között a következő családokból kerültek ki: 4 5 Kalas (4), Lőkös (3), Forgon és Nagy (2—2), Beke (1), Kovács (1), Csányi (1). 1737—1764 között hiányoznak az adatok. 1764—1848 között a kurátorok 9 családból kerültek ki. A Beke családból 6 személy összesen 24 évig, a Forgon családból 4 személy 18 évig, a Lokös családból 8 egyén 15 évig, a Bodonok közül 3 személy 9 évig, a Kalas nemzetségből 4 személy 8 éven át, a Nagy családból 2 egyén összesen 3 évig, végül pedig az Óváriak közül 1 személy 2 évig viselte a tisztséget. Feltételezzük, hogy a választásnál a személyes rátermettségen, megbecsülésen túl az egyes családoknak a helyi társadalmi hierarchiában elfoglalt helye is számításba jött. A hivatalt legkevesebb 1, legtöbb 5 évig viselték megszakítás nélkül. Van rá eset, hogy megszakításokkal 14 évig is viselte valaki a tisztséget. 4 6 Egymás után két alkalommal nem választottak kurátort ugyanazon családból. Kitűnik az adatokból, hogy a kurátorok Gergelyfala kivételével egymást felváltva kerültek ki a négy gyülekezetből (FelsŐvály, Bikkszög, Alsóvály, Mihályfala). A helységek váltakozásával párhuzamos a családok cirkulációja, amenynyiben egy-egy család egy adott helységben honos. (Felsővály — Beke, Nagy; Bikkszög—Lőkös; Alsóvály— Kalas; Mihályfala — Bodon, Forgon). Azért is helyesebb a családok váltakozásáról beszélni, mert az egyes helységekben rajtuk kívül számos más család is élt. Szembetűnő, hogy a kurátori hivatalt csak az őshonos, törzsökös családok viselték. A betelepült nemesi családok és a paraszti réteg soraiból nem választottak kurátort. A főkurátori tisztség megszervezéséig ez a funkció rendelkezett a legnagyobb társadalmi presztízzsel, ezzel magyarázható elsősorban, hogy betöltésére a törzsökös kuriális nemesi családok kizárólagos igényt tartottak. Az 1830. március 16-án tartott presbiteri gyűlésen határozták el a főkurátori tisztség megszervezését. A döntés oka az egyház akkortájt kezdődő kiterjedt gazdasági tevékenységével kapcsolatos. 4 7 A tisztség betöltői részint a jelentős világi funkciót ellátó nemesek, részint a gyülekezethez tartozó földbirtokosok, az ún. „úri rend" képviselői. A többi egyházi tisztségtől eltérően három esztendőre választották őket, a „szavazás névszerintifelhívás és feljegyzés által meg yen". 4 8 Az ő feladatuk lett a presbitérium összehívása, az elnökölés a Gergely-napi közgyűlésen. Recens adat szerint a főkurátor általában mihályfalai volt, ún. „rövid úr". Azokat a gazdákat 84
