Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
Sándor Károly: A lévai céhek történetéből
Az említett céhszabályokat tartalmazó fennmaradt füzet említi, hogy a céhprivilégium első felújítására 1672-ben került sor. Ez azt jelenti, hogy a céh biztosan régebbi keletű. A szakirodalom szerint eredetét a lakatosok, szíjgyártók és kardkovácsok 1636-ban alakult céhszervezetében kell keresni. Ez később (még 1672 előtt) a lakatosok és asztalosok céhszervezetévé alakult át. 2 0 A céh a későbbiekben a puskaműveseket is tagjaivá fogadta. A céhszabályok 1792. évi renovációja ugyanis felsorolja a régi céh- és atyamestereket, akiknek jegyzékében „puskamíves" is szerepel. Ezt a céh fennmaradt pecsétnyomója (SIGILLUM CHETUS SER PRE LEVENSIUMJ igazolja: szimbóluma ugyanis lakaton, kulcson, sarkantyún és kardon kívül két puskát is tartalmaz. Mivel azonban a pecsétnyomón nincs kivésve sem az év, sem az asztalosmesterség szimbóluma, kérdés, hogy az az említett asztalos- és lakatoscéhé volt-e, vagy a lakatosok, szíjgyártók és kardkovácsok régebbi céhszervezetéé. A pecsétnyomó formai elemzése alapján úgy véljük, hogy a régebbi, 1672 előtti céhszervezeté volt. A pecsétnyomó — formai jegyei alapján — a 16. és a 17. század fordulóján keletkezhetett. 4. Vargák A lévai vargák céhszervezetének legrégibb s majdnem egyetlen írásos emléke a szolősi vargacéh privilégiumának 1697. február 6-án kiadott másolata, amelyet a lévaiak részére készítettek. Az okirat hiteles másolata 1761-ből maradt fenn. Megtudjuk belőle, hogy Kútny Lőrinc, a szolősi vargacéh mestere előtt megjelent a lévai vargacéh hét elöljárója Varga Mihály céhmesterrel az élen azzal a kéréssel, hogy kölcsönkérjék az ottani céhszabályokat. Léván ekkor hét varga működött, 2 1 s céhszervezetük is volt már előzőleg, nem tudni azonban, hogy céhszabályaik mikor és milyen körülmények között vesztek el. Minden valószínűség szerint a már említett 1696. évi tűzvész martaléka lettek. A szolősi vargacéh artikulusai, amelyeket a lévaiak megkaptak, eredetileg az esztergomiakéi voltak. Ezeket 1473-ban a komáromi vargák vették át, Komáromból pedig 1609-ben az újváriak kapták meg. Az említett okiratban nincs utalás arra, hogy mikor került a céhszabályzat Szőlősre. Nincs tudomásunk arról sem, miként érvényesült a lévai vargák céhszervezetének életében. Ugyanis két tárgyi emléken kívül nem maradt fenn értékesebb írásos emlék a lévai vargacéh életéről, holott a tagjainak létszámára utaló adatokból ítélve a város céhszervezeteinek sorában jelentős szerepe lehetett (1726-ban öt, 1736-ban hét, 1746-ban már tizenkilenc, 1763ban pedig huszonegy vargamester működött Léván). A város levéltára a vargák céhszervezetére vonatkozóan csupán három, látszólag jelentéktelen iratot őriz. Közülük az egyik— 1843-ból való adósságlevél — mégis fontos adattal szolgál. Rajta van ugyanis a céh régebbi pecsétje, amelynek körirata: Ns. Magyar Varga Czé 1711. Ilyen feliratú pecsétnyomó nincs a Barsi Múzeum gyűjteményében, csak egy későbbi, amelynek körirata: FRANC V ANDREAS K MICH AJ AN. 1774. Belül stilizált korona alatt két ágaskodó oroszlán közt egy sarkantyús díszcsizma látható. Fennmaradt a vargák céhládája, amely a rajta feltüntetett évszám szerint minden bizonnyal 1770-ben készült. Benne őrizhették irataikat és pecsétnyomójukat, amire az utal, hogy a ládában fenéksublót van, baloldalán pedig kis fiókpolc szárnyas fedőlappal. Az említett adósságlevél szerint 1843-ban Misik 42
