Új mindenes gyűjtemény 6. 1986
Kardos István: Körtvélyes-Hárskút
térségében feltárt régi szakrális építmény között szerves kapcsolat van! 31 Szólnunk kell a másik jelzett szempontról is. Közismert, hogy a Szent Benedek-rendi szerzetesek más rendbeliekhez viszonyítva aránylag világias életfelfogásúak voltak. 3 2 Minden pejoratív mellékízt kerülve említjük, hogy szerették a bort is, a szőlőműveléshez pedig különösen jól értettek. Nem is szívesen telepedtek le olyan helyen, ahol szőlővel nem foglalkozhattak. Ebből következtetve szinte bizonyos, hogy az apátság központjához közeli alkalmas részen szőlőgazdaságuk is volt. Az elmondottakat összegezve jogos az a föltételezés, mely szerint az alapjaiban föltárt szakrális építmény nevükhöz fűződik: az ő templomuk volt. E tanulmányban jelezni kívántam a történelmi múlt vizsgálatának bonyolultságát, a kutatás buktatóit, a tévedésekkel terhes hagyomány okozta gondokat. írásom szerkezetének montázsszerűségét, rapszodikus hangvételét ez magyarázza. Műhelymunkának tekinthető. Fő célom az értékfelmutatás volt: íme, feltártuk korai történelmi múltunk és kultúránk két ragyogó tárgyi emlékét! Becsüljük meg őket, megőrzésükért mi vagyunk felelősek! Még lezáratlan a téma, hiszen csak a hangsúlyokat jelölhettük. A kérdések válaszra várnak. Jegyzetek 1 A környéken talált őskori leletekre vonatkozóan lásd: Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Miskolc 1983. A hazai kutatók közül Bánesz László, Tököly Gábor és id. Stibrányi Gusztáv tanulmányai érdemelnek figyelmet. 2 E sorrendből Görgő névtípusa kiesik (Gurgo, Gergew, Gergő — Melich János is fölfigyelt rá, hogy puszta személynévvel kapcsolatos). Valószínűleg már kialakulása kezdetétől sajátos kötelezettségei voltak a községnek, későbbi privilegizált helyzete is ezt látszik igazolni. 3 A Torna patak völgyében akkor még csak három plébánia volt: Tornán, Görgőn és Almáson. 4 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a 14. században. Bp. 1891. 5 A környékbeli huszita templomokról szóló vélemények alaptalanok. Templomokat nem építettek sem a „bratríkok", sem Jiskra zsoldos hadserege. A katonáknak más gondjuk-feladatuk volt, s az őket kísérő népességben pedig még éltek a korábbi hagyományok, istentiszteletüket a szabad ég alatt, csűrökben stb. végezték. Következésképpen új templomok építését föltételezni alaptalan. Az viszont igaz, hogy a megszállt templomokat esetenként körülkerítették, megerősítették körfallal. A kérdésre vonatkozóan lásd: Varsík, Branislav: Husiti a reformácia na Slovensku do žilinskej synody. Bratislava 1932; Tóth-Szabó Pál: A csehhuszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp. 1917. 6 Az 1662-es nagyszombati zsinat jegyzőkönyve szerint a tornai esperesség területén már egyetlen plébános sem működik. Babek György tizenhármat száműzött, kettőt pedig (a jabloncai Herédy Tamást és a görgői Benedek nevű pálos atyát) felkoncoltatott. 7 Az almási anyaegyház temploma 1689-ben lett újból a katolikusoké. — Schematismus Rosnaviensis 1942. 68. 8 Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I—II. Bp. 1977, 107. 9 A kápolna meleg hangú leírásából arra következtetünk, hogy Bálint 28
