Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

múzeumőrökké pedig Bottay Kálmán polgári iskolai tanárt és Weszelovszky János járási albírót nevezte ki. 10 7 A múzeumi osztályra ekkor egy 13 tagból álló osztályválasztmányt is kineveztek. 10 8 A múzeumi osztály vezetőségét — a Jókai Egyesület többi osztályához hasonlóan — ötéves időtartamra vá­lasztották. A Jókai Egyesület fennállása alatt a múzeumi osztály tisztsé­geiben a következő változásokra került sor: 10 9 az elnöki tisztséget Bathó Lajos 1931-ig töltötte be (1926-tól Sárosy Etelével társelnökként), 1931-től Sárosy Etele gimnáziumi tanár lett a múzeumi osztály elnöke 1939 nyaráig, nyugállományba vonulásáig. 1939 nyarától 1941-ig, az új választásokig nincs adatunk arról, hogy kit bíztak meg ideiglenesen az elnöki tisztség betöltésével. Az 1941-es választásokon Kálíay Ödön jogászt választották a múzeumi osztály elnökévé. Titkár 1913-tól 1921-ig Karle Sándor, 1921— 1926 között Weisz Sándor, 1926—1931 között Kovai Béla, 1931—1936 között Szombathy Viktor, 1936—1938 között Zombory György, utána 1938—1941 között nincs adatunk arról, hogy kit bíztak meg ideiglenesen a titkári teendők ellátásával, a sorra kerülő 1941-es választásokon pedig Lenhardt Györgyöt választották meg a múzeumi osztály titkárává. Az igaz­gatói tisztséget 1913-tól haláláig, 1936. január 20-ig Alapy Gyula töltötte be. Alapy halála után Szombathy Viktor lett a múzeumi osztály igazgatója 1940 nyaráig, Komáromból való távozásáig. A múzeumi osztály vezetőségében bekövetkezett változások áttekintése kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a II. világháború alatti időszak tisztség­viselőit a levéltári források és a publikációk hiányos volta miatt nem tudjuk minden esetben pontosan nyomon követni. 1941-ben ugyan választottak új vezetőséget a múzeumi osztályra, de Szombathy Viktor szóbeli közlése szerint az ő távozása után a múzeumot egyedül Nehéz Ferencre, a Jókai Egyesület későbbi (1941-ben megválasztott) főtitkárára bízta az egyesület vezetősége; az ő tisztsége a múzeumi osztályon belül azonban mindmáig tisztázatlan. Nehéz 1944 őszéig tartózkodott Komáromban, majd bevonult katonának, és már nem tért vissza a városba. A gyűjtemény őrök számának és személyének tisztázásakor szintén nehézségekbe ütköztünk. Az 1913. január 16-i igazgató tanácsi ülésen megválasztott 2 gyűjteményőrnek a mú­zeumi munkában volt már tapasztalata, ugyanis az előző egyesület mú­zeumában Bottay a természetrajzi osztálynak, Weszelovszky pedig a régé­szeti osztálynak volt az őre. Források hiányában azonban ntm tudjuk meg­állapítani, mi lehetett annak az oka, hogy 1913-ban csak két gyűjteményőrt választottak, holott a múzeumi osztály ügyrendje lehetővé tette, hogy min­den gyűjtemény élére válasszanak egy-egy őrt, sőt szükség esetén segédőrt is. 11 0 így azt kell megállapítanunk, hogy 1913-ban a Jókai Egyesület mú­zeumőreinek száma a Muzeum Egyesületéhez viszonyítva felére, azaz ket­tőre csökkent. 1913 végén Weszelovszky régiségtárőr is k mondott, helyére Karle Sándor fiatal gimnáziumi tanár került, aki a múzeumőri munkában teljesen tapasztatatlan volt." 1 1917-ben még Eottay és Karle szerepelt mú­zeumőrként a gyűjteményeknél, de az elkövetkező évekből már nincsenek közvetlen adataink a múzeumőrök számának és személyének további ala­kulásáról. 11 2 A múzeumi osztályra vonatkozó fennmaradt fonások alapján azt feltételezzük, hogy az 1920-as évek elejétől a múzeum gyűjteményt árai élén őrök nem álltak, a gyűjteménnyel esetenként — egy-egy rendezés kap­csán — csak a múzeum időszaki igazgatója és titkára foglalkozott. 11 3 A mú­30

Next

/
Oldalképek
Tartalom