Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

zeum gyűjteményének ilyen jellegű kezelése természetesen kihatással volt a tárgyak gyarapodására és feldolgozására is. A múzeumi osztály személyi viszonyainak alakulása nem választható külön a múzeum Jókai Egyesületen belüli helyzetétől. A múzeum 1911. november 21-én a Jókai Egyesülethez került, e jogi változás azonban két évig semmilyen gyakorlati változást nem jelentett a múzeum életében. A gyűjtemény továbbra is a kicsi és tűzveszélyes Esterházy-pa

vil ónban maradt, ahol helyszűke miatt komolyabb múzeumi tevékenység nem folyhatott.

11

4 1913 elején állami támogatással lehetőség nyílt a múzeum és a könyvtár végleges elhelyezésére.

11

5 A Kultúrpalota terveit a Jókai Egyesület megbízásából Hültl Dezső budapesti műegyetemi tanár, országos építési felügyelő készítette, s a kivitelezéssel Nagy Mihály komáromi építészt bízta meg a Jókai Egyesület.

11

6 A munka az üresen álló kisgimnázium épületének 1913. februárjában-márciusában történt lebontása után 1913. március 27-én indult meg.

11

7 Az alapkő ünnepélyes letétele május 4-én volt.

11

8 A historizáló építészeti formában készült épület — a Kultúrpalota — felavatására 1913. november 29-én került sor ünnepélyes keretek között.

11

9 A múzeumi osztály, be sem várva az új épület átadását, megkezdte az átköltözést az Esterházy-paviíonból az új otthonába. A gyűjteményeket 1913. november 10. és december 9. között szállították át a Kultúrpalotába; a római kori nehéz kőleletek átszállításához a város vezetősége biztosított kézi segítséget és igáseszközöket.

12

0 A könyvtár nélkül is megközelítőleg 15 CCO darab tárgyat számláló gyűjtemény elrendezésére 1913 telén még nem került sor, mert a múzeumnak nem voltak megfelelő tárlói. A múzeum és az egész Kultúrpalota berendezésére a Közoktatási Minisztérium államsegélye szolgált volna, de ennek kifizetése csak 1917-ben volt esedékes. Addig nem akartak várni a múzeum berendezésével, ezért a Magyar Nemzeti Múzeumhoz fordultak segítségért, amely át is engedett 16 darab erős vasszekrényt. Ezeket az épület földszintjének két termében helyezték el, s bennük az őskori, valamint a római kori gyűjtemény kapott helyet — igaz, rendezetlen állapotban. A kőtár a földszinti folyosóra került. Ezután a Vasvármegyei Kultur-Egyesület múzeuma küldte el a múzeumnak kiselejtezett öreg bútorait, amelyekből felújításuk után 9 darabot tudtak kiállítási célra felhasználni.

12

1 Ezekben, valamint a volt Muzeum Egyesület 12 szekrényében helyezték el a múzeum közép- és újkori, iparművészeti, néprajzi és 1848-as anyagát, szintén rendezetlenül. A középkori, az újkori és az iparművészeti anyag az emeleti III. számú helyiségbe, a néprajzi anyag az emeleti IV. számú helyiségbe, az 1848-as anyag és a Jókai-emlékek pedig az emeleti V. számú helyiségbe kerültek.

12

2 1914 februárjában a megfelelő tárlók beszerzése után a Jókai Egyesület vezetősége azzal a kéréssel fordult az Országos Főfelügyelőséghez, hogy a múzeum rendezési munkálataira küldjön szakembert a tavasz folyamán.

123 Kérésüket azzal indokolták, hogy a régiségtár fiatal Őrének, Karle Sándornak még nincs kellő múzeumi gyakorlata, Alapy Gyula múzeumigazgató pedig — aki e tisztsége mellett az egyesület főtitkára és a könyvtár igazgatója is volt •— a könyvtár rendezésével foglalkozik. Az Országos Főfelügyelőség Bella Lajos régészt, nyugalmazott főreáliskola! tanárt küldte segítségül, aki Karle Sándor régiségtárőr segítségével rendezte az őskori anya31