Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
után a város tulajdonába került. 8 1 Egy ideig különböző célokra használták, majd 1909-ban a Muzeum Egyesületnek adományozták. Itt az egyesület 1900. november 18-án nyitotta meg múzeumát, a gyűjtemény harmadik kiállítását. 8 5 A Muzeum Egyesület fennállása alatt a múzeum elhelyezésében további változás nem történt. Az évek folyamán felszaporodott gyűjtemény rövidesen az Esterházypavilont is kinőtte, és az egyesületben újra napirendre került a helyiséggond. Ezért a vezetőség még 1904-ben felterjesztést intézett az Országos Főfelügyelőséghez, hogy a Komárom megyei könyvtár számára tervezett épület építése alkalmával tegye lehetővé az egyesület gyűjteményének végleges elhelyezését is, azaz a két kultúrintézmény egyesítését. 8 6 Ez ügyben 1905. május 5-én az Országos Főfelügyelőség képviselői ellátogattak a komáromi Esterházy-pavilonba, hogy megszemléljék a múzeumot. 8 7 Egyetértettek az egyesület vezetőségének a felterjesztésével, hogy a múzeum a könyvtárral közösen kerüljön elhelyezésre. Az egyesület ez irányú kezdeményezését elősegítette az a tény is, hogy 1906-ban fennállásának 20. évfordulójához közeledett a gyűjtemény, és még mindig nem volt megfelelő, tágas épület az elhelyezésére. 8 8 1907. április 11-én az Országos Főfelügyelőség képviselői a városi és a megyei vezetőséggel közösen a múzeum és a könyvtár elhelyezése ügyében ismét helyszíni szemlét tartottak Komáromban, s ekkor a helyi bencés gimnázium épületének átalakítását találták legalkalmasabbnak a múzeum elhelyezésére. 8 9 1908-ban új lehetőség nyílt: Apponyi Albert közoktatási miniszter a múzeum állandó és végleges otthonának biztosítására, azaz egy új épület építésére 100 000 K államsegélyt engedélyezett. 90 Ezután 1908. február 12-én a városi törvényhatóság a múzeum és a könyvtár leendő közös épületére a régi gimnázium telkét ajánlotta fel, engedélyezve a rajía álló épület lebontását. 9 1 Magára az építkezésre azonban csak évek múltán, új egyesületi keretben került sor. A komáromi múzeum életében fontos határkő volt 1906, amikor az egyesület fennállásának 20. évfordulóján a vezetőség számba vette az addigi eredményeket, valamint az egyesület múzeumának elhelyezése körüli gondokat, és arra a megállapításra jutott, hogy a városban működő három közművelődési intézményt: a Muzeum Egyesületet, a Közmívelődési Egyesületet és a Vármegyei Könyvtárat egy erős szervezetté kell tömöríteni, hogy az eredményesebben szolgálhassa Komáromban és a megyében a kultúra ügyét. 9 2 Ez a gondolat olyan erős volt, hogy a Muzeum Egyesület megbízásából Alapy Gyula egyesületi titkár már 1906-ban kidolgozott egy egyesülési programot, s a fent említett három intézmény közös bizottsága elé terjesztette, majd a vármegye törvényhatóságának is bemutatta. Ennek ellenére azonban e terv 1906-ban még nem valósulhatott meg. 9 3 Az egyesítési törekvés természetesen nem csupán helyi jelenség, hanem része az akkori országos viszonyoknak is. Az ország múzeumai, túlnőve anyagi lehetőségeiken, új keretet kerestek, amelyben igényeik jobban érvényesülhetnének, s ennek biztosítását egy erős kultúregyesületben látták. Komáromban a három kultúrintézmény egyesítésének a terve csak 1911 tavaszán valósult meg, amikor Alapy Gyula újból elkészítette az egyesülési tervezetet, s a három egyesülendő intézmény hozzájárulását is megnyerte. 94 így 1911 tavaszán létrejött a Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület (a továbbiakban Jókai Egyesület). Ez személy szerint elsősorban Alapy Gyula egyesületi titkár érdeme, aki felismerve a haladás útját, új kezdemé27
