Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
nyezéssel lépett fel, és azt meg is valósította. A Jókai Egyesület minden kétséget kizáróan előbbre vitte a város és a megye kultúrájának ügyét, de tevékenységének magvát a közművelődési programok alkották, ezért a múzeumi szemlélet háttérbe szorult. A Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület (1911—1945) Alakuló közgyűlését az új egyesület 1911. március 5-én a megyeház kistermében tartotta. 9 5 Az alakuló közgyűlést a komáromi származású Beöthy Zsolt miniszteri tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke vezette, s az elnöki tisztséget is ő töltötte be. Az alakuló közgyűlésen megjelentek elfogadták az egyesület alapszabály-tervezetét, majd jóváhagyásra a belügyminisztériumhoz továbbították. Az alapszabály-tervezet elfogadása után a jelenlevők egyhangúlag a Jókai Egyesület megalakítására szavaztak. A Jókai Egyesület alakuló közgyűlése után ugyanaznap a jogilag még létező Muzeum Egyesület tartott közgyűlést Baranyay Géza igazgató elnöklete alatt. 9 6 Ezen megemlékeztek a jogelőd, a Történeti és Régészeti Egylet megalapításának 25. évfordulójáról, s elhatározták, hogy az évforduló tiszteletére emlékkönyvet jelentetnek meg. 9 7 A közgyűlés legfontosabb tárgyát, a Muzeum Egyesület feloszlatását és a Jókai Egyesületbe való belépését a kisszámú jelenlevő tagság határozatképtelensége miatt nem tárgyalhatták. Erre csak 1911. november 21-én került sor, amikor a megyeház kistermében Baranyay Géza elnökletével rendkívüli közgyűlést tartottak. 9 8 A Muzeum Egyesületnek ez volt az utolsó közgyűlése. Ezen kimondták a Muzeum Egyesület feloszlását, s vagyonát és gyűjteményét — oly kikötés mellett, hogy az sem egészben, sem részleteiben el nem idegeníthető — átadták az újonnan alakult Jókai Egyesületnek. A Muzeum Egyesület tagságát pedig felkérték, hogy lépjenek be a Jókai Egyesületbe. Ugyanezen a napon tartotta utolsó közgyűlését a Közmívelődési Egyesület is, amely szintén kimondta feloszlását, illetőleg belépését a Jókai Egyesületbe. 89 Vagyonát ez az egyesület is a Jókai Egyesületnek adta át olyan kikötéssel, hogy annak csak a kamatait szabad felhasználnia. 1913. január 1-től a Jókai Egyesülethez került a Vármegyei Könyvtár is, miután azt a vármegye vezetősége a Jókai Egyesület kezelésére bízta. 10 0 Ezzel a három komáromi kulúrintézmény egy erős egyesületté olvadt össze. A Jókai Egyesület fő célkitűzéseit a következőkben látta: ,,a nemzeti közmívelcdés terjesztése, a magyar irodalom ismertetése, művelése és terjesztése, a komáromi muzeum fenntartása, fejlesztése és gyűjteményeinek tudományos feldolgozása, a nemzeti irányú művészetek pártolása és ismertetése." 101 Emellett az egyesület kiemelt feladatának tekintette, hogy a megyei könyvtár és a múzeum számára végleges otthont biztosítson, Jókai Mór emlékére szobrot állítson, és állandó színházat létesítsen Komáromban. E célokat a belügyminisztérium által 1912. október 11-én jóváhagyott alapszabályzat rögzítette. 10 2 A jóváhagyott alapszabályzat azt is kimondta, hogy az egyesület állami felügyelet alatt áll, és az Országos Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik. Az egyesület alapszabályzatának kihirdetése és vezetőségének megválasztása az 1912. október 20-i közgyűlésen történt. 10 3 Ezen Beöthy Zsolt egyesületi elnök és Baranyay Géza ügyvezető elnök mellé 10 társelnököt, 10 alelnököt, ezenkívül egyesületi főtitkárt, ügyészt, főjegyzőt, pénztárost, 28
