Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A gyűjtemények története - Ratimorsky Piroska: A régészeti gyűjtemény
E jegyzék alapján a máig fennmaradt tárgyak csak néhány olyan esetben azonosíthatók, amikor a leírás kizárja a tévedést. Három évvel az egylet megalakulása után a gyűjteményből kiállítást rendeztek, melyen a 2343 nyilvántartott régészeti tárgyból mintegy 1500 Őskori és római kori tárgyi emlék szerepelt. A római kori emlékek nagy száma az ószőnyi római tábor közelségével magyarázható. Az egylet régészeti gyűjteménye már az első években is felkeltette a szakemberek érdeklődését. A budapesti Nemzeti Múzeum igazgatója, Pulszky Ferenc, aki 1888-ban előadást tartott Komáromban, igen elismerően nyilatkozott a gyűjteményről. 6 1889-ben a gyűjteményt megtekintette a heidelbergi Domasevszky János, Fröhlich Róbert budapesti egyetemi tanár és Kuzsinszky Bálint, az aquincumi múzeum igazgatója. 7 A régészeti gyűjtemény többféleképpen gyarapodott: vétel és letétbe helyezés útján, de gazdagították magángyűjtők adományai is. Ha az adományozókat társadalmi helyzetük szerint vizsgáljuk, megállapítható, hogy 62%-uk értelmiségi (orvos, pap, tanár, mérnök, hivatalnok) és kézműves; 17%-uk a helyi gimnázium, illetve más iskola diákja, 14%-uk pedig földbirtokos, intéző vagy gazda (ők viszonylag gyakran kerültek kapcsolatba régészeti leletekkel). Az adományozók maradék 7%-át közületek, illetve ismeretlen foglalkozású egyének képezik. Az egylet működésének első évére vonatkozóan az adományozók közül 70 személynek és két intézménynek a nevét (Gimnázium, Folyammérnöki Hivatal) sikerült megállapítani. A legtöbben, 37-en (nyilván a kezdeti lelkesedés hatására) az alakulás utáni első évben adományoztak tárgyat az egyletnek; a harmadik évben viszont az adományozók száma már 19-re csökkent. A kezdeti adományozó kedvet feltételezhetően az is csökkenthétté, hogy az ajándékozott tárgyakat nem sikerült mindjárt az első évben kiállítani, hiszen a múzeum első kiállítása csak 1889 júliusában nyílt meg. 8 Az adományozók számának apadásával természetesen csökkent az adományozott tárgyak száma is (lásd táblázat, 169. 1,). Az adományozók 29 %-a, azaz gyakorlatilag harmada, csupán egy tárgyat ajándékozott a múzeumnak, 37 %-a 2—5 tárgyat, 19 %-a 6—20 tárgyat, 7,1 %-a 21—50 tárgyat, 2,7%-a 51—100 tárgyat; több mint 100 tárgyat az adományozók 5,5 %-a ajándékozott. Ez utóbbi csoportba tartozott Cseley J. megyei orvos, Marossy J. tatai gyógyszerész és Voetter O. katonatiszt. A legtöbb tárgy — 362 darab — Vásonkeőy I. hagyatékából került a múzeumba, akinek az egykori Brigetio római tábor helyén volt birtoka. Gyűjteményi tárgyak vásárlására a tagok tagdíjából befolyt összeget használta fel az egylet. Az 1887. évben e célra fordított Összeg nem szerepel az egylet kiadásairól készült kimutatásban, noha vásároltak nyolc tárgyat a régészeti gyűjteménybe. 9 1888-ban az egylet kiadásai között már megtalálható a régiségek vásárlására fordított tétel. Ez az összeg 132,66 forintot tett ki (246 tárgyat vettek érte). A vásárolt tárgyak között nem csupán régészeti emlékek, hanem egyéb régiségek is voltak. 1 0 1889-ben régiségek vásárlására 843,82 forintot adott ki az egylet (a megvásárolt tárgyak között 159 régészeti emlék volt), 1 1 1890-ben pedig 438 forintot (a régészeti gyűjteménybe 1 tárgyat vettek). 1 2 1891-ben az ez összeg 44,55 forintot tett ki (18 régészeti tárgyat vásároltak). 1 3 Az 1892. évi összeg nem szerepel az egylet kiadásaiban, jóllehet az évben is vásároltak 10 tárgyat a régészeti 68
