Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
A már említett közművelődési koncepcióban rögzített feladatok teljesítéséről tárgyalva, 1969-ben a Komáromi JNB Tanácsa megállapította: 6 6 . . a tervezett feladatokat sikerült elvégezni — a múzeum épületének tatarozása folyamatban van. A Népművelési Otthon és a művészeti népiskola kiköltözött az épületből. Megkezdődött a múzeum osztályainak szakemberekkel való ellátása. E végett jóváhagyatott a múzeum új szervezeti szabályzata is." 6 7 E szabályzat 1. cikkelyének 1. pontja a múzeumot így határozza meg: ,,A Duna Menti Múzeum a Komáromi JNB specializált kulturális-népművelési intézménye." Az 1966-ban készült korábbi szervezeti szabályzattal összehasonlítva bővült a múzeum működési területe, amely már a Galántai járásra is kiterjedt, sőt természettudományi osztályának gyűjtőterülete a Lévai járásra is. 1969-ben még egy fontos változás történt: az intézmény művészetörténeti részleggel bővült. A múzeum történeti képtárának létesítésére tett javaslatot a Komáromi JNB jóváhagyta. 6 8 így a múzeum felújította a képzőművészeti alkotások gyűjtését és vásárlását. Ezt Kaj tár József múzeumigazgató kezdeményezése előzte meg, aki már 1968-tól arra törekedett, hogy a múzeumnak visszaszerezze a Bajmócra elszállított képeket. Az SZSZK Oktatásügyi és Művelődésügyi Minisztériuma által közzétett minta 6 9 alapján 1972-ben a múzeum részére újabb szervezeti szabályzatot dolgoztak ki. Ez az előző (1969-ben jóváhagyott) szabályzathoz viszonyítva nem tartalmazott lényeges változtatásokat. Hétre bővült az intézmény osztályainak száma, tulajdonképpen minden részleg külön osztályt képezett. Az 1967—1974-es években kialakultak a múzeum működéséhez szükséges alapfeltételek. Már 1968-ban jelentős változás történt munkájában. Dolgozói felszámolták az addigi állandó kiállítást, becsomagolták a gyűjtemény tárgyait, elkészítették az épület tatarozás után létesítendő állandó kiállításának forgatókönyvét. Eredetileg a Duna mente természetvilágát, régészeti emlékeit, a római provinciák korát, Komárom város és erődrendszere történetét, valamint a Duna mente kultúrtörténetét kívánta bemutatni az új állandó kiállítás. Forgatókönyvét a múzeum munkatársai (Ginzery Á., Kajtár J., Ratimorsky P., Štrohner VI.) készítették el. A kiállítás elrendezésére három változatot dolgoztak |ki; közülük a muzeológiai kabinet javaslatára a harmadik változat valósult meg, amely kihagyta a kiállítás természetrajzi részét. Az új kiállítás előkészítésével párhuzamosan néhány más rendezvényt is szerveztek a múzeum munkatársai. A járási pionír és ifjúsági házzal karöltve a múzeumban összejöveteleket szerveztek a biológiai szakköröket vezető pedagógusok számára. A járás alapiskoláiban megszervezték a néprajzi és történeti tárgyak gyűjtésének versenyét. A Jókai Napok alkalmából 1968ban Jókai-emlékkiállítást rendeztek, melyet május 15-től június 15-ig tekinthetett meg a közönség. Mivel a múzeum június 20-án a tatarozás miatt bezárt, több közművelődési rendezvényt valósítottak meg az épületen kívül. Ugyanebben az évben a múzeum együttműködési egyezményt kötött a Nyitrai Képtárral. Ez az egyezmény elősegítette a képzőművészeti kiállítások sorozatos megrendezését Komáromban. E kiállítások sorát Jozef Kolár festőművész tárlata nyitotta meg, melyet a Tiszti Pavilon épületében rendeztek. Mivel a múzeum épületének jávításá* szakaszonként végezték, még a teljes renoválás befejezése előtt lehetővé vált a két földszinti kiállítóterem megnyitása a közönség számára. 1970 tavaszán az első teremben a Nyitrai Képtár segítségével megrendezték a Zenei motívumok a szlovák képzőmű54