Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
vészeiben című kiállítást, a második teremben pedig Lehár Ferenc születésének iÖO. évfordulója alkalmából a Lehár-emlékkiállítást, amelyet 1970. április 30-án nyitottak meg. Az említett év végéig az elsó' földszinti kiállítóteremben nyolc képzőművészeti kiállítás váltotta egymást. A kiállítások sora — a múzeum dolgozójának, Szuchy M. Emilnek köszönhetően — az ezt követő években sem szakadt meg, s mindmáig tartó hagyományt teremtett. A múzeum épületének tatarozása során a padlástérben raktárokat alakítottak ki a régészeti, néprajzi és történeti gyűjtemény részére, melyekben már az érvényes előírásoknak megfelelően lehetett tárolni a gyűjtemény tárgyait. A Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrai Régészeti Intézetének raktáraiból az ott tárolt régészeti anyag egy része ezután átkerült a komáromi múzeumba. A múzeum új állandó kiállításának megnyitására 1970. november 16-án került sor. Az ünnepi megnyitón megjelent az SZNT akkori alelnöke, Fábry István, valamint a párt- és állami szervek több más képviselője. A korábbi állandó kiállításhoz képest a kiállítás területe megkétszereződött: 470 négyzetméternyi területen rendezték be az őskori, római kori, népvándorlás kori és az 1918-ig terjedő várostörténeti kiállításokat, melyeket egy martosi hagyományos parasztszoba berendezése egészített ki. A felújított és a múzeum céljaira átalakított épületben a korábbinál kedvezőbb munkakörülmények alakultak ki. A hetvenes évek elején az intézmény muzeológusai sokat foglalkoztak a gyűjtemény másodfokú nyilvántartásának elkészítésével, mivel a régi leltározatlan anyagon kívül az egyre nagyobb mennyiségű új szerzeményeket is leltárba kellett venni. A muzeális tárgyak száma ugyanis 1968-tól 1974-ig vásárlások, adományozások és az intézmény muzeológusainak saját gyűjtése révén a korábbinak a háromszorosára gyarapodott. 1974. december 31-én a múzeum gyűjteményében már 34 920 tárgy volt, melyek közül eddig az időpontig 31 863 darabot sikerült másodfokon leltárba venni. A gyűjtemény szakszerű feldolgozásán kívül a muzeológusok tudományos kutatómunkával is foglalkoztak. Az ilyen jellegű rendszeres tevékenység tulajdonképpen csak 1971-től kezdődhetett el. Az alábbiakban e tevékenységet az 1974. év végéig a múzeum jelenlegi szervezeti felépítése szerint, osztályonként foglaljuk össze. A természettudományi osztályon Binder Pál zoológus 1972-ben főleg A Duna mente madárvilága című kiállítás előkészítésével, anyagának összegyűjtésével foglalkozott. 1973-ban bekapcsolódott a Csicsó melletti természetvédelmi terület, a Lion-tó természettudományi vizsgálatával foglalkozó kutatócsoport munkájába. Az ezzel kapcsolatos feladatokat 1976-ig végezte. A történeti osztályon Ratimorsky Piroska régész leletmentő régészeti ásatásokat végzett: 1970-ben a naszvadi honfoglalás kori magyar temető, 1970—1973-ban a megbolygatott hetényi kelta temető anyagát mentette és szerezte meg a múzeumnak. 1971-ben Bagotán egy középső bronzkori település maradványát, 1973-ban Hetényen hallstatt kori leleteket tárt fel, míg Komáromban, Nagykeszin és Keszegfalván avar kori temető ásatását végezte. E leletmentésekről jelentéseket készített. A feudalizmus korával foglalkozó történész, Tok Béla 1971-től a Komáromi járás községeinek és a járási székhelynek a helytörténetével foglalkozott, majd a komáromi erődrendszer történetét kutatta, amelyről 1974-ben 55
