Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
felelő kiállítást létrehozni. 1967-ben a Duna Menti Múzeum kezelésébe került a görögkeleti templom, 6 1 amelyben június 29-én megnyílt a múzeum állandó egyházművészeti kiállítása. 6 2 A kedvezőtlen munkakörülmények, valamint az egyetemi végzettséget igénylő munkafeladatok (tudományos kutatómunka, a gyűjtemény gyarapítása, a kiállítások előkészítése és rendezése, a közművelődési tevékenység) az intézmény dolgozóinak nagy fluktuációjához vezettek. A múzeum káderellátottsága az 1960—1967-es években a következőképpen alakult: 6 3 1960ban 4 alkalmazottja volt (az igazgató, egy történész, egy konzervátor-preparátor, egy takarítónő-teremőr). 1964-ben a más helyen munkát vállaló addigi igazgató helyére az intézményben 1961-től történészként dolgozó Barta Mártát nevezték ki igazgatóvá. 1967-ig személycsere történt különböző posztokon. így a néprajzos munkakörében három személy váltotta egymást, a történészi munkakörben pedig két személy. Az intézmény 1967. augusztus 31-ig betöltötte továbbá a régész, a zoológus, a gazdasági előadó, a teremőr és a görögkeleti templom teremőrének a helyét, s így az említett időpontban 10 alkalmazottja volt. 1967. szeptember 1-től új igazgató került az intézmény élére. Miután Barta Márta kilépett az intézmény kötelékéből, helyette Jozef Országot, az addigi történészt bízták meg a múzeum irányításával, aki azonban ugyanazon év december 31-vel szintén megvált a múzeumtól. Az új igazgatója 1968. január 1-től Kajtár József lett. Ezzel egyidejűleg nagy változásokra került sor a múzeum életében. A múzeum fejlesztését 1970-ig az az 1967-ben kidolgozott tervezet tartalmazta, amely a Komáromi járásban végzendő közművelődési tevékenység eszmei és gazdasági kérdéseinek megoldásával foglalkozott. 6 4 A tervezet a múzeum akkori helyzetét így ecseteli: ,,... A helyiséghiány és a káder ellátottság hiányosságai miatt a múzeum nem tud eleget tenni annak a küldetésnek, amellyel a Nyugat-szlovákiai KNB és a Megbízott Hivatal bízta meg, ezért 1970-ig okvetlenül szükséges munkájához kedvező feltételeket teremteni. Belátható időn belül épületéből ki kell költöztetni a Népművelési Otthont és a művészeti népiskolát. . . Jelenleg csak a régészeti és a feudalizmus korát bemutató állandó kiállítása tekinthető meg, azonban 1970-ig számolni kell a kiállítás bővítésével, mégpedig a kapitalizmus korszakát, a munkásmozgalmat és a vidék természetrajzát bemutató résszel." A jnb tanácsának ülésén jóváhagyták a múzeum új szervezeti szabályzatát, mely szerint az intézmény élén igazgató áll, dolgozóit pedig a következő három osztályba sorolják: 1. gazdasági adminisztratív osztály (kiépülése után öt dolgozónak kellett ide tartoznia: a főkönyvelőnek, dokumentátornak, fényképésznek, teremőrnek és a takarítónőnek); 2. történeti osztály (régész, a feudalizmus korával foglalkozó történész, a kapitalizmus és a szocializmus korszakával foglalkozó történész, néprajzos); 3. természettudományi osztály (zoológus, botanikus, preparátor). E szabályzat értelmében 1970-ig a múzeum alkalmazottainak számát 14 főre kellett emelni. A felettes szervek 1967-tőí foglalkoztak a múzeumépület tatarozásának kérdésével is. A jnb plenáris ülésén elhangzott beszámoló többek között megjegyezte: 6 5 „. . . Ezenkívül tervezzük a Duna Menti Múzeum épületének nagyon szükséges tatarozását, mivel az dezolált állapotban van." A tatarozást jóváhagyó tanácsi végzés, sajnos, eddig nem került elő. Egy jelentésből értesülhetünk arról, hogy a múzeumot 1968. június 20-án bezárták, és június 26-án az Ógyallai Járási Építővállalat megkezdte az épület felújítását. 53
