Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Ratimorsky Piroska: Az állami kezelésbe vett múzeum ( 1945-1984)
1966-ban a múzeum önálló költségvetésű szervezetté vált, amit új statútumának 5 4 IX. cikkelyében így fogalmaztak meg: A Duna Menti Múzeum önálló költségvetéssel rendelkező szervezet, bevételeinek és kiadásainak költségvetési tervét a jnb oktatásügyi és művelődésügyi bizottsága és pénzügyi osztálya közösen hagyja jóvá."'° 5 A múzeum gyűjtőterülete a régészeti és történeti anyaggyűjtést illetően is bővült. Az intézmény területi hatáskörűvé vált, és az I. kategóriába sorolták, amit a következőképpen indokoltak: ,,.. . hatásköre túlnő a járás közigazgatási határain, és a múzeumban öt tudományos munkatárs dolgozik". 5 6 Ezzel jogilag rögzítették a múzeumnak a Nyugatszlovákiai kerület regionális múzeumhálózatában betöltött szerepkörét, ami új szakaszt nyitott az intézmény fejlődésében. A múzeum 1960—-1967-es évekbeli problémáiról az intézményben ebben az időben több alkalommal végzett ellenőrzések és felülvizsgálatok jegyzőkönyveiből tájékozódhatunk. 1962-ben megállapították, hogy a múzeumban kevés szakember dolgozik (egy!), valamint hogy helyhiány miatt nem tudja bővíteni állandó kiállítását. 5 7 Egy további vizsgálat 1963-ban megállapította, hogy a múzeum épülete sürgősen általános tatarozásra szorul, s hogy az állandó kiállítást csak abban az esetben lehet bővíteni, ha az épületből kiköltözik a Népművelési Otthon. Sajnos, az ezt követő években sem javult a helyzet, inkább súlyosbodott. 1964-ben a Komaromi JNB oktatásügyi és művelődésügyi osztályának jóváhagyásával 5 8 az épületbe ruházati boltot költöztettek, ami ellentétben állt a muzeális gyűjtemények biztonságával és védelmével foglalkozó valamennyi előírással. Amikor a bolt 1965-ben elköltözött, a múzeumot értesítették, hogy október 1-től áthelyezik az épület nagy- és kistermébe a művészeti népiskola képzőművészeti és táncosztályát. 5 9 így a múzeum még 1965-ben is csak azokat a helyiségeket használhatta, amelyeket 1951-ben utaltak ki részére. 1965 nyarán az intézmény tevékenységét egy időre félbeszakította a nagy dunai árvíz. 1966-ban a múzeum épületéből elköltözött a házmester, s ezzel felszabadult két helyiség, melyeket dolgozószobáknak lehetett használni, de a helyhiányból eredő problémákat az még nem oldotta meg. A múzeum dolgozói e nehéz körülmények között is folytatták a régi gyűjtemény leltározását, és mind nagyobb figyelmet szenteltek a tárgyak gyűjtésének is, amelyről új szerzemények tanúskodnak. 1962-től az intézményben az érvényes előírásoknak megfelelően —• azaz szerzeményi naplóban és kartotéklapokon — vezették a másodfokú nyilvántartást. A dokumentációt a fotonegatívok szerzeményi naplójával egészítették ki, amelybe beírták a korábbi években szerzett negatívokat is. A múzeum gyűjteménye évről évre gyarapodott. 1967. december 31-ig a szerzeményi naplóba összesen 9251 tárgyat írtak be, ebből a másodfokú nyilvántartásban mintegy 4500 tárgyat dolgoztak fel (egészen pontos adatok erről nem maradtak fenn). 6 0 A múzeum ebben az időszakban a jelentős politikai események évfordulói alkalmából rendezett időszaki kiállításokat (pl. a város felszabadulásának, valamint városi rangra emelésének, a CSKP megalakulásának, a szlovák nemzeti felkelésnek az évfordulója tiszteletére). Az állandó kiállításon 1966-ban történtek változtatások, amikor a földszinti első két helyiségben kicseréltek néhány kiállított tárgyat és feliratot. Az emeleti első teremben madárpreparátumokat és herbáriumokat, valamint néprajzi jellegű tárgyakat, az emeleti második teremben a feudalizmus kori tárgyakat állították ki. A változások dacára sem sikerült a muzeológia korszerű követelményeinek meg52
