Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
rögzítette: „Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet". A 2. cikkely az egylet célját a következó'kben határozta meg: „A megyére és székhelyére vonatkozó történet és régészet iránt való érdeklődés felkeltése és az ezekre vonatkozó ismeretek terjesztése." A 3. cikkely az e cél elérésére szolgáló eszközöket foglalta össze: állandó megyei és városi régiség-, könyv- és oklevéltár létesítése és a dokumentumok kiállítása; a beszerezhetetlen dokumentumok nyilvántartása; a megye és székhelye történetére és régészetének keretébe tartozó dolgozatok közzététele; megbeszélések, felolvasások szervezése; hasonló egyletekkei az összeköttetés felvétele. A 4. cikkely az egylet székhelyéül Komáromot határozta meg. Az 5. cikkely kimondta, hogy az egylet örökös alapító, alapító, tiszteletbeli, rendes és pártoló tagokból áll. A 6. cikkely a tagok kötelezettségeivel és jogaival foglalkozott, leszögezve, hogy az egylet minden tagja az egylet minden gyűlésén indítványozási és szavazati joggal bír. A 7. cikkely a gyűlések rendjét határozta inig, leszögezve, hogy az egylet legfőbb összejövetele az évi rendes közgyűlés. A 8. cikkely az egylet kormányzatával foglalkozott, és többek között kimondta, hogy az egylet élén mint elnök Komárom megye és város idő szerinti főispánja áll, ő hívja össze az évi közgyűlést, és ő képviseli az egyletet más egyletek, hatóságok és magánszemélyek irányában. Az egylet kormányzatát az igazgató választmány irányította. A 9. cikkely a gyűjteményekkel kapcsolatban kimondta, hogy az egylet adományozás, vétel vagy csere útján szerzett műrégiségei, oklevelei, szakművei az egylet birtokát képezik. A 10. cikkely az egylet vagyonáról rendelkezett olyan formában, hogy azt csak az egylet céljaira szabad felhasználni. Ali. cikkely egy évkönyv kiadását határozta meg. A 12. cikkely az alapszabályok megváltoztatásának lehetséges módjait, a 13—15. cikkely pedig az egylet feloszlása esetén történő intézkedéseket tartalmazta, amelyekhez mindig a belügyminiszter jóváhagyását kellett kérni. 3 6 Megalakulásának kezdeti éveiben az egylet nagy lendülettel dolgozott. Gyűjtötte a megye monográfiájának megírásához szükséges adatokat, valamint a történeti és a régészeti emlékeket; kiállítást és tudományosismeretterjesztő előadásokat rendezett, és évkönyvet adott ki. Az egyleti évkönyv első száma 1888-ban jelent meg az alábbi címmel: „A Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet 1887. évi Jelentése". Ez az évkönyv tartalmazta az egylet alapszabályait is. Az egyletösszesen hat évkönyvet adott ki 1887—1892 között, valamennyit Gyulai Rudolf szerkesztette. Minden évkönyv tartalmazta az egylet tisztviselőinek, igazgató választmányának és tagjainak névsorát, az előző egyleti év értékelését, valamint a gyűjtemények gyarapodásának kimutatását és az egylet pénztári állapotát. Ezenkívül több, a város és a megye történetével kapcsolatos dolgozatot is közzétettek bennük. 3 7 Publikációs tevékenysége keretében az egylet az évkönyvek kiadásán kívül nagy súlyt helyezett a megye és a város monográfiájának megírásához szükséges adatok közlésére résztanulmányok formájában. 3 8 A kezdeti évek nagy lendülete az 1890-es évek elején alábbhagyott. Ez lemérhető a tagok létszámában is: míg 1887—1890 között évente átlag 275 tagot számlált az egylet, addig 1891-ben és 1892-ben évente átlag 35 fővel csökkent az egyleti tagok száma. 3 9 E csökkenés azzal is magyarázható, hogy az alapszabályok értelmében a három egyleti év letelte után 1890-ben 20 V
