Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

mint a \iszonylag jčmódú polgárság egy része a bencés gimnázium tanárainak segítségével képes volt felkarolni és megszervezni a megye és a város történelmi múltjának kutatását, s ezzel az egylet és kialakuló gyűjteménye bekapcsolódott az ország múzeumfejlődésének második szakaszába.

2

5 A Történeti és Régészeti Egylet 1886. december 19-i alakuló közgyűlésén

2

6 az egylet elnökévé egyhangúlag a mozgalcm élén álló Zúber József főispánt, alelnökökké pedig Szombathely Győző alispánt és Tátray József polgármestert választották. Az egyesület élén álló elnck és az alelnökök személye egyben erkölcsi tekintélyt is jelentett az induló egyletnek. Az egylet vezetését, ügyeinek intézését az elnökön és az alelnckcken kívül további négy választott tisztviselő és egy tizennyolc tagú igazgató választmány látta el. A négy tisztviselőt is az alakuló közgyűlésen választották meg az alábbi beosztásban: titkár Gyulai Rudolf gimnáziumi tanár, könyv- és levéltáros Magyary Szulpícz gimnáziumi tanár, a régiségtár őre Hevesi Bernát gimnáziumi tanár, pénztáros Praschek József nyugalmazott gimnáziumi tanár. A tizennyolc tagú igazgató választmányba az alakuló közgyűlésen tizenkét tagot választottak. A vezetőség összetétele azt tükrözi, hogy az egyletben ténylegesen cselekvő emberek a bencés gimnázium tanári karából kerültek ki, az igazgató választmányba pedig elsősorban a város és a megye olyan személyiségeit választották, akik társadalmi helyzetüknél és anyagi támogatásuknál fogva emelték az egylet tekintélyét. Az egylet vezetőségének munkájáról az évenként tartott közgyűlés előtt adott számot. Határozati joga csak a közgyűlésnek volt.

2

7 A közgyűlés napjáig az alakuló egyletbe 116-an léptek be;

2

8 az első teljes egyleti évben — 1887-ben — a tagok létszáma 264 főre emelkedett.

2

9 Ez a szám nemcsak erkölcsi sikert és elismerést, hanem anyagi alapot is biztosított az induló egyletnek, ugyanis a tagok sorába lépett személyek tagsági díjat fizettek az egylet pénztárába.

5

0 A befizetett összegtől függően lehettek örökös alapító, alapító, rendes és pártoló tagok. Az örökös alapító tagok egy összegben ICO Ft alapítványt vagy ICO Ft értékű műrégiséget, az alapító tagok 50 Ft-ot vagy 50 Ft értékű műrégiséget adtak az egyletnek. A rendes tagok három egymást követő évben évenként előre 5 Ft-ot, a pártoló tagok pedig ugyanígy 1 Ft-ot fizettek az egylet pénztárába. Az egyletnek 1887-ben 10 örökös alapító, 5 alapító, 42 rendes és 207 pártoló tagja volt.

3

1 Ezenkívül az egylet a megye és a város történeti és régészeti múltjának feltárásában részt vevő kutatókat, illetve az eket anyagilag támogató személyeket tiszteletbeli taggá választotta. Az egylet fennállása alatt összesen 10 tiszteletbeli tagot választott.

3

2 Az egylet közgyűlésein minden egyleti tag tanácskozási és szavazati joggal vehetett részt.

3

3 A tagok (a tiszteletbeli tagok nélkül) foglalkozás, társadalmi hovatartozás szerinti megoszlása megközelítőleg a következő volt: 40% tisztviselő, 20% értelmiségi, 15% nagypolgár, 10— 10% lelkész és földbirtokos, a fennmaradó 5%-ot pedig 4 testület és magánzók alkották.

3

4 Ez a statisztika azt mutatja, hogy az egylet elsősorban a megye és a város jómódú polgáraira épült. A tagok között kisiparosok, munkások, földművelők nem találhatók, ami nemcsak a viszonylag magas tagdíjakkal és az érdektelenséggel, hanem a társadalmi osztályok merev elkülönülésével is magyarázható. Az egylet működését a belügyminiszter által 1887. március 30-án jóváhagyott és az 1887. április 17-i közgyűlésen kihirdetett alapszabályzat határozta meg.

3

5 Az alapszabályzat 1. cikkelye az egylet pontos elnevezését 19