Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)
megismerésének szükségességét és jelentőségét — szorgalmazta e leletek megmentését, egy, a kor követelményeinek megfelelő társulat, régészetitörténeti egylet keretében. A komáromi régészeti-történeti egylet létrehozására megindult mozgalomban minden bizonnyal nagy szerepet játszott az a hullám is, amely az ország más megyéiben már az 1870-es években hasonló egyleteket eredményezett. Ezek az egyletek tevékenységük keretében anyaggyűjtést, megőrzést végeztek, sőt kiállításokat is rendeztek. Ezeknek az egyleteknek a gyűjteménye később egy-egy múzeum alapját képezte. Komáromban a régészeti-történeti egylet létrehozásához szükséges előintézkedések megbeszélése végett az alispán és a polgármester 1886. szeptember 19-én a megyeház kistermében szűkebb körű értekezletet tartott. 19 Ezután az előkészítő bizottság a Komáromi Lapok hasábjain felhívást tett közzé az egylet megalakítására. 2 0 E felhívásban a tervezett egylet feladatait is körvonalazták: . . itt az ideje, hogy egy az egész megyében elágazó régészeti és történeti egyletet alakítsunk, melynek feladata lesz: felolvasások, régészeti és történeti dolgozatok közzététele által e tudományágat művelni, és így a megyének és székhelyének történetén dolgozni, szakmüveket szerezni, továbbá az egész megyében elszórva levő minden korbeli műrégiségeket és okleveleket kifürkészni s azokat adományozás, vétel, csere vagy kikölcsönzés útján összegyűjteni, s így az elpusztulástól megóvni, és e gyűjteményt Komáromban összpontosítani, és a közönség számára kiállítani, hogy e dolgozatokés tárlatból a tudomány embere biztos adatokat meríthessen, az értelmiség pedig a czélba vett munkakör pontos feldolgozásán okulva, gyönyörködhessék." A felhívásból az is kitűnik, hogy a szervezők az egylet tagságának alapját a megyei és a városi vezetőkön, valamint a helyi lapok munkatársain kívül elsősorban a megyei tisztviselőkben, lelkészekben, földbirtokosokban, gazdatisztekben és népnevelőkben látták. E felhívással egy időben, ugyanebben a lapban látott napvilágot Gyulai Rudolf bencés tanárnak a tervezett egylettel kapcsolatos néhány észrevétele is. 2 1 Gyulai szerint.az egylet csak akkor fejthet ki tartósan eredményes működést, ha a.z értelmiség érdeklődését felolvasásokkal, a gyűjtött tárgyak bemutatásával, szakdolgozatok közzétételével folyamatosan ébren tartja, s ezáltal önművelésre és a régészeti-történelmi emlékek megóvására és gyűjtésére is neveli őket. Az egyik újságcikk magát meg nem nevező szerzője szintén szólt az egylet ügyében, és sürgette a ,,megyei és városi történeti régészeti múzeum" mielőbbi megnyitását. 2 2 1886. december 11-én Pap Gábor református püspök tett közzé újabb felhívást, s hangsúlyozva Komárom és az egész megye gazdag történelmi múltját, szintén a történeti és régészeti egylet megalakítására buzdította az értelmiséget. 2 3 E lelkesítő felhívások után 1886. december 19-ére hívták össze az egylet alakuló közgyűlését a megyeház nagytermébe. 2 4 A Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet (1886—1900) 1886. december 19-e mérföldkő volt Komárom és az egész megye kulturális életében: másfél évtizeddel a korábbi kísérletek után megalakult a Komárom vármegyei és Komárom városi történeti és régészeti egylet (a továbbiakban Történeti és Régészeti Egylet). A megye és város vezetősége, vala18
