Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

jutott a helyi iskolák tanárainak. Komáromban e téren különösen a bencés gimnázium jeleskedett. E gimnázium az 1860-as évek végétől régészeti és történelmi emlékeket tartalmazó régiségtárat tartott fenn, amelynek gyűjteményét vétel útján is gyarapította.

1

0 A gyííjteményt a gimnázium ,,múzeumnak" is nevezte, azonban az kizárólag a tanulók oktatási céljaira szolgált. E gyűjtemény alapján válik érthetővé, hogy amikor 1870-ben felmerült Komáromban a múzeumalapítás kérdése, miért kért segítséget Rómer Flóris e gimnázium igazgatójától is az Ószőnyön felszínre került régészeti leletek megmentéséhez. A tanári kar nevében Vagács Caesar igazgató fel is ajánlotta a gimnázium segítségét Rómernak, a múzeumalapítás ügyének elakadása miatt azonban erre nem került sor.

1

1 A gimnázium nemcsak a régiségtár fenntartásával járult hozzá Komárom és vidéke történelmi múltja emlékeinek megmentéséhez, hanem e régiségek folyamatos gyűjtésére is buzdított. 1885 decemberében Magyary Szulpícz tanár az egyik helyi lap hasábjain felszólította Komárom iparosait, hogy mivel az 1872. évi VIII. törvénycikk véget vetett a századok óta fennálló céhrendszernek, a még meglevő komáromi céhemlékeket gyűjtsék össze, és a gimnázium régiségtárában helyezzék el megőrzésre.

1

2 A bencés tanároknak (Abday Asztrik, Gyulai Rudolf, Hevesi Bernát, Magyary Szulpícz, Praschek József stb.) később az egyleti keretek között létrejött múzeum megalapításában és működésének megindulásában is nagy szerepük volt. A múzeumalapítás társadalmi támogatását vizsgálva, figyelembe kell vennünk azokat a magánszemélyeket is, akik a komáromi múzeum megalapítása előtt már behatóbban foglalkoztak a megye történelmi múltjának kutatásával. Közülük kiemelkedik Végh Adorján (1848—1899) földbirtokos Nemesócsáról, aki részt vett az 1876-os nemzetközi régészeti konferencián Budapesten, és 1879-től tagja volt az Országos Régészeti és Embertani Társulatnak is.

1

3 Végh elsősorban a régészet iránt érdeklődött, saját birtokán ásatásokat végzett, ezek eredményeit publikálta, és a komáromi múzeum megalapítása után. sok régészeti és történelmi tárggyal gazdagította annak gyűjteményét.

1

4 Az 1880-as komáromi első ipar- és terménykiállításon (1880. aug. 20— 24.) is szerepeltek már régészeti és történelmi tárgyak, amelyek a nagyszámú látogató (5200 fő) körében elismerést arattak.

1

5 Az 1880-as évek elején Ószőnyön megkezdődött az Ószőny—Buda vasútvonal építése, ezért 1883-ban a magyar kormány Réthy László múzeumi tisztviselőt küldte ki a földmunkákhoz, hogy a felszínre kerülő római kori régészeti leleteket a Magyar Nemzeti Múzeum számára megmentse.

1

6 Bár Réthy kiküldetése eredményes volt,

1

7 a leletek egy részét mégis külföldre csempészték.

1

8 Az ószőnyi régészeti leletek megmentése végett 1886-ban újabb mozgalom indult el Komáromban. Ez helyi kezdeményezésen alapult, élén a megye és a város vezetői álltak. Maga az a tény, hogy tizenöt évvel az első múzeumalapítási kísérlet után Komáromban újra napirendre került a múzeumalapítás ügye, azt jelzi, hogy egyrészt a megye és a város vezetőségében, másrészt a vezetőség szemléletében is változás történt. Az előkerült ószőnyi régészeti leletek mellett e szemléletváltozásban annak is szerepe volt, hogy a helyi lapok hasábjain az 1880-as évek elejétől egyre gyakrabban jelentek meg helytörténeti jellegű dolgozatok, és már felvetődött a város monográfiájának megírása is. így 1886-ban a helyi vezetőség — felismerve a történelmi múlt 17