Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

A múzeum története - Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum ( 1886-1945)

kőemlékek számára — amelyeket nagyságuknál fogva egyébként sem tudtak volna mind beszállítani a Magyar Nemzeti Múzeumba —jelöljön ki ideiglenes raktárhelyet valamelyik ószó'nyi uradalmi épületben. Thaly Zsigmond viszont azt tanácsolta, az Akadémia levélben kérje fel a megye vezetőségét, hogy e kőemlékek megmentése érdekében Komáromban alapítson megyei múzeumot. Az Akadémia lépéseket is tett Komárom megyénél az ószőnyi régészeti leletek megmentésére és Komáromban való elhelyezésére.

4 Erre 1871. április 17-én kelt levelében Komárom megye vezetó'sége nevében Pázmándy Lajos másodalispán értesítette az Akadémia elnökét, hogy a város területén nincs megfelelő szabad épület az ószőnyi régiségek elhelyezésére.

5 A megye vezetősége nevében azt javasolta, hogy a felszínre került régiségeket egyelőre az ószőnyi uradalom egyik birtokosának, a kiskorú Vásonkeőy György Imrének gyámgondnoka által felajánlott épületben helyezzék el. A továbbiakban a másodalispán arról tudósította az Akadémia elnökét, hogy a gyámgondnok a régiségek állandó elhelyezésére szolgáló épületre is ajánlott fel építési területet Ószőnyön. Pázmándy azt írta, hogy a felajánlott telken a megye vezetősége fából tervez korszerű raktárépületet emelni, s ennek anyagi fedezetére 300 Ft-ot kért a Vallás- és Közoktatási Minisztériumtól. E pénzösszeg minisztériumi jóváhagyására a másodalispán az Akadémia pártfogását is kérte. Az Akadémia támogatta Komárom megye vezetőségének kezdeményezését, és a múzeumszervezésben már tapasztalt Rómer Flóris archeológiai bizottsági tagot bízta meg a raktárépület építési és fenntartási módjának meghatározásával és a felügyelettel.

6 Rómer kapcsolatba is lépett Komárom megye vezetőségével, és kérte a felállításra kerülő raktárépület tervrajzának és költségvetésének beküldését. Erre azonban nem került sor, viszont a megye vezetősége 1871. szeptember 12-én arról értesítette az Akadémiát, hogy nem 300, de 3000 Ft-ra lenne szükségük a raktárhelyiség felállítására.

7 Az Akadémia az új kérelmet is támogatta, de azt javasolta a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak, hogy ha jóváhagyja a kért pénzösszeget, akkor annak felhasználásáról is győződjön meg.

8 Ezután a megye vezetősége nem tett érdemleges lépéseket az ószőnyi régészeti leletek megmentésére, aminek következtében az 1870-es évek elején ezek elhelyezésére nem épült sem raktárhelyiség Ószőnyön, sem múzeum nem jött létre ebben az időben Komáromban.

9 Rómerék első múzeumalapítási kísérlete Komáromban ezzel meghiúsult. A kudarc azzal magyarázható, hogy Komáromban a múzeumalapítás ügye még nem támaszkodott szélesebb társadalmi alapokra: a megye vezetőségének és lakosságának nem volt komolyabb igénye a vidékük történelmi emlékeit megőrző és gyűjtő intézmény — múzeum — létrehozására. Ezért amikor Komáromban Rómer Flóris az Akadémia támogatásával felvetette és kezdeményezte a múzeum alapítását, a helybeliek többsége sem erkölcsileg, sem anyagilag nem támogatta a múzeum ügyét. Itt kell megjegyeznünk, hogy ebben az időben a vidéki múzeumok szervezésének támogatására még központi állami szerv nem létezett Magyarországon, A legtöbb vidéki múzeum magángyűjteményekből, társadalmi kezdeményezésre jött létre egyleti keretben, s életképessé csak ott válhatott, ahol a viszonylag jómódú polgári-értelmiségi réteg közadakozással (tagdíjak, alapítványok), az adott város vagy megye vezetősége pedig anyagilag támogatta a múzeum szervezését. A múzeumalapítás társadalmi támogatásában országszerte fontos szerep 16