Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve

Múzeumi közművelődés - Virágh József: Közművelődési tevékenység 19986-1984 között

almáson; 1905-ben Harkálypusztán és Nagyigmándon az 1848-as szabadságharc hőseinek emléktáblát lepleztek le). Emellett az egyesület életében már hagyományosnak számító közművelődési formákat sem hanyagolták el. 1900 őszén az egyesület múzeumának a gyűjteményét a kicsi és nehezen hozzáférhető törvényszéki palotából az Esterházy pavilonba költöztették, s a kiállítást 1900. november 18-án nyitották meg a nyilvánosság előtt.

9 A múzeum minden vasárnap délelőtt 9—12 óra között fogadta a látogatókat.

1

0 A Muzeum Egyesület fennállása alatt újabb változás a gyűjtemény elhelyezésében már nem történt, így újabb kiállítás rendezésére sem került sor. Az egyesület gazdag gyűjteményét nemcsak a megye és a város lakossága, hanem tudományos kutatók is figyelemre méltatták. Többek között Cserny Béla budapesti régész, Hampel József egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának igazgató őre, Fejérpataky László egyetemi tanár, az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, Kuzsinszky Bálint budapesti egyetemi tanár, római koros régész, Radisics Jenő, az Országos Szépművészeti Múzeum igazgatója, Réthy László, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató Őre, Szalay Imre, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Wosinszky Mór régész. Rajtuk kívül több vidéki múzeum őre, valamint a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének több megbízottja kereste fel az egyesület múzeumát. A Muzeum Egyesület fennállása alatt ismeretterjesztő előadások csak 1908-ban és 1909-ben folytak. 1908-ban a főgimnázium dísztermében Konkoly Thege Miklós miniszteri tanácsos Böcklin művészetéről, Vidóczy Asztrik gimnáziumi tanár pedig a nyelv életéről tartott előadást.

1

1 E sorozat folytatásaképpen 1909 elején további nyolc előadás hangzott el a következő sorrendben: Hőgyészi Amand gimnáziumi tanár Rómáról és Pompeiről, Grész Ödön gimnáziumi tanár a honfoglalásról, Réthly Antal meteorológiai asszisztens a földrengésekről, Komonczy Gáspár gimnáziumi tanár a görög szobrászat remekeiről, Berencsy László vármegyei főorvos a szocializmusról, Gidró Bonifác gimnáziumi tanár a levegőről mint a fizikai kísérletek tárgyáról, Takáts Sándor történész a 16. századi daliákról, Konkoly Thege Miklós pedig az üstökösökről és a hullócsillagokról tartott előadást.

12 Az elkövetkező években az előadások nem folytatódtak; abbamaradásuk okát nem sikerült tisztázni. Az előadásoknál sokkal nagyobb súlyt helyezett az egyesület a publikációs tevékenységére. Megalakulásának évétől, 1900-tól 1909-ig rendszeresen jelentetett meg évkönyvet a Komárom vármegyei és városi Muzeum-egyesület Értesítője, címmel.

1

3 Ezekben az évkönyvekben az egyesületi élet krónikáján kívül több kisebb-nagyobb tanulmány, cikk is napvilágot látott a vármegye és a város múltjáról.

1

4 Áttekintve a Muzeum Egyesület közművelődési tevékenységét, megállapíthatjuk, hogy mind minőségileg, mind mennyiségileg fejlődést mutat a Régészeti és Történeti Egylethez viszonyítva. Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ez az egyesület sem tudta megoldani a múzeum és az egyesület állandó székházának az ügyét, közművelődési rendezvényeit ezért más épületben — általában a főgimnázium dísztermében — kényszerült megtartani. Elsősorban az egyesületi helyiséghiány megoldásának szándéka vezette .125