Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve
A gyűjtemények története - Gaál Ida: A néprajzi gyűjtemény
értékes néprajzi tárgy került be Martosról vétel útján a múzeumba (talán egy gyűjtőút eredményeként?): varsaháló, túróprés, nádvágó fapapucs, mennyezetes ágy, asztal két faragott paddal, két szék, tulipántos láda, fogas hét korsóval és négy tányérral, falitéka, négy hímzett párnahuzat, régi eke, vajköpülő, két vállkendő és egy hímzett kötény. Ezenkívül a néprajzi gyűjteménybe került többek között egy tölgyfából készült szék 1818-ból, 21 darab cserépedény az Udvardi járásból, egy mentelánc és 8 pár mentecsat a Csallóközből, valamint több darab különféle kerámia. 1910-ben is viszonylag sok tárggyal, 112-vel gyarapodott a néprajzi gyűjtemény. Közülük említést érdemel 19 „jellegzetes csallóközi hímzés", 52 darab Komárom megyei cserépedény és 35 darab ezüstgomb. A következő évben (1911) csak 15 tárggyal bővült a néprajzi gyűjtemény, köztük 5 cseréptállal, 1 türelemüveggel és 1 hímzett vászontörülközővel. A gyűjtemény kialakulásának első éveiben a tárgyak zöme ajándékként került a múzeumba, az elkövetkező esztendőkben viszont egyre inkább a vásárlás lett a meghatározó szerzési mód. A feljegyzésekben gyakran találkozunk Grünhut Lajos régiségkereskedő nevével, akitől többször vásárolt különféle tárgyakat a múzeum. 1911-től a néprajzi gyűjtemény az újonnan megalakult Jókai Közmívelődési- és Muzeum Egyesület (a továbbiakban Jókai Egyesület, 1911—1945) múzeumi osztályának részévé vált. A Jókai Egyesület alapszabályai értelmében a múzeumi osztály tovább folytatta a néprajzi tárgyak gyűjtését Komárom vármegyéből és a város területéről. 9 A múzeumi osztály néprajzi gyűjteményéhez a Jókai Egyesület fennállása alatt külön őrt nem választottak, holott az egyesület alapszabályzata lehetővé tette, hogy minden tár élére egy választott őr, sőt szükség esetén segédőr is kerüljön. A néprajzi gyűjteménnyel így valószínűleg a múzeum igazgatója foglalkozott egy-egy rendezés kapcsán. A néprajzi gyűjtemény volt őre, Bathó Lajos az egyesületben a múzeumi osztály elnöke lett. Az új egyesületi keretek közé került néprajzi gyűjtemény 1912-ben ismét több tárggyal gyarapodott. A szerzeményi naplóba beírt 111 darab tárgyból 74 darab volt az ezüstgomb, ezenkívül 2 darab ezüst mentelánc, 12 pár mentecsat, 1 faragott juhászbot és egy régi hímzett terítő került a gyűjteménybe. A Komáromi Állami Járási Levéltárban fennmaradtak azok az 1913— 1917 között kitöltött statisztikai nyomtatványok, amelyeken a Jókai Egyesület évente jelentést tett a gyűjteményről az Országos Főfelügyelőségnek. 10 Fény derül belőlük az évi gyarapodások számára, valamint a gyűjtemény össz-számára is. A tárgyakat e nyomtatványokon is a fent említett 5 csoportba osztották be, s feltüntették szerzésük módját is. 1912 végén a néprajzi gyűjteményben összesen 547 darab tárgyat mutattak ki. Mivel tudjuk, hogy az 1905—1912 közötti években összesen 384 darabbal gyarapodott a gyűjtemény, így nyilvánvaló, hogy 19CC'—1904 között összesen 163 tárgy került a néprajzi tárba. Az említett statisztikákon kívül a néprajzi gyűjtemény gyarapodásáról a Jókai Egyesület évkönyveiből szerezhetünk tudomást, amelyek 1913—1916 között jelentek meg. Ezenkívül a levéltári anyagban fennmaradt néhány elismervény néprajzi tárgyakért kifizetett összegekről is. 1 1 1913-ban a néprajzi gyűjteménybe került többek között 15 darab majolika patikatégely, 15 darab ezüst mentegomb és 2 darab korsó. A következő 94
