Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig
folyásához viszonyítva irányát lényegesen megváltoztatta. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a Csallóköz területén a Duna kétszer változtatta meg folyásirányát. Ptolemaios egy ilyen viszonylag kis területen csak abban az esetben nyújthatott ennyire részletes tájékoztatást, ha jó forrásai voltak. Ptolemaios itteni viszonyokat rögzítő tájékozottsága kétségtelenül összefügg azokkal a germán háborúkkal, melyeket Domitianus császár oly meggondolatlanul kezdett meg 89-ben, s melyeket utóda, Nerva császár csak 97-ben fejezett be. Ezek következménye volt az akkoriban még egységes pannóniai Duna-szakasz kiépítése. 2 8 Az itt működő hadmérnökök munkája és a Carnuntum, Brigetio és Aquincum közt működő őrhajók tapasztalatai tették lehetővé Ptolemaios 135 körül befejezett művében a minket érdeklő szakasz ilyen részletes és mint látni fogjuk, hiteles ábrázolását. Mielőtt a konkrét adatok vizsgálatára térnénk át, megjegyezzük, hogy Ptolemaios művéből ebben a tanulmányban csak a Dunára vonatkozó vízrajzi adatokkal fogunk foglalkozni. A településhálózat és a népesség kérdései egy további közlemény témái közé tartoznak. Ptolemaios a minket érdeklő — Passautól a Dráva-torkolatig terjedő — Duna-szakaszt Geográfiája II. könyvének X—XIV. (NagyGermániáról, Noricumról, Felső- és Alsó-Pannoniáról szóló) fejezetében ismerteti. Amint már utaltunk rá, a Duna jellegzetes pontjait, vagyis a jelentős kanyarulatokat és a nagyobb folyók velük többnyire egybeeső torkolatát határozta meg hosszúsági és szélességi adatokkal. 29 Ha ezeket az adatokat az ő térképvetületi szabályai szerint felrajzoljuk, akkor az 1. és 4. ábrán bemutatott Duna-képet kapjuk. Az első pillantásra talán meghökkenünk: micsoda lehetetlen Dunarajz ez! Komoly tudományos megállapításokat ilyen fura közlésre alapozni nem lehet! Ám ha majd mégis jobban megismerkedünk vele, meglátjuk, milyen nagyszerű és pontos ez a közlés. Tulajdonképpen mit is állított Ptolemaios? Elmondta, hogy a Lunaerdőnél, mai meghatározással a Dévényi-kapunál kezdődő Kis-Kárpátoknál a Duna északi oldalába — az ő rendszerében — a keleti hosszúság 39°20'-ének és az északi szélesség 47°20'-ének keresztezési pontján egy folyó torkollt. Innen a Duna északi (!) irányba haladt, majd a 40° 40' és 47° 50'-nél — Tallós és Apácaszakállas közt — délnek fordult. A Rába pedig Brigetiónál, a mai Öszőnynél (41°; 47° 40') ömlött a Dunába! A továbbiakban leírta a rejtélyes kurtái és a Karpis környéki, vagyis nagymarosi—váci nagy Duna-kanyarokat. Ptolemaios helyrajzi ismerete Strabón, Plinius és Tacitus óta tehát lényegesen gazdagabb lett. Az említett szerzők a Rábát nem ismerték, a Kis-Kárpátok nevét nem tudták. A Dunáról pedig csak annyit közöltek: itt folyik. Velük szemben Ptolemaios már] a Duna görbületeiről is tudomással bírt. Ptolemaios világosan megmondta, hogy a Dévényi-kapu és a Brigetio közti szakaszon is a Duna NagyGermánia felé néző oldalát írta le. Ez azt jelenti, hogy a Duna a mi vidékünkön 135 körül a Római Birodalom és a Kvád Királyság közös határát alkotta. Ptolemaios tulajdonképpen három gyökeres meglepetéssel szolgált: 70
