Új mindenes gyűjtemény 4. 1985

Püspöki Nagy Péter: A Csallóoköz vízrajzi képének története Strabó Geógraphikájától IV. Béla király koráig

alapításának 804. évében, tehát i. sz. 51-ben találkozunk. Ebben az évben Palpelius Aetellius Histrus, Pannónia akkori helytartója a Vannius kvád király és ellenfelei: a hermundurok és két unokatestvére közt folyó harc miatt Claudius császár rendeletére a légiót és a tartományban fekvő segédcsapatokat „a (Duna-) part mentén helyezte el a legyőzöttek megsegítése és a győzők elrettentése céljából",

1

7 A legyőzött Vannius lett, aki sebesülten „a Dunán várakozó hajóhadra menekült".

1

8 Ez a hajóhad ekkor kétségtelenül, a Dévényi-kapu és a Duna-kanyar közt tevékenykedett. Tacitus — aki 55 és 120 közt élt — műveiben azt bizonyítja, hogy kortársai á minket érdeklő Duna-szakasz vízrajzi környezetének további megismerésében nagy haladást tettek. Tacitus a Duna jobb partján Pliniusszal szemben egy további folyóról is értesít minket. Ez a folyó a Cusus. Azonosítása körül eltérő vélemények láttak napvilágot. Mi az újabb felfogások szellemében a Morva folyótól keletre fekvőnek, illetve a germán eredetű Garam folyónév elődjének tartjuk.

1

9 Tacitus feljegyzése a római hajóhad korai jelenlétéről a Dunán, illetve a Csallóköz környékén, számunkra nagyon fontos adalék. A hajóhad jelenléte a minket érdeklő szakaszon — mint a további forrásokból kiderül — nem alkalomszerű, hanem állandó jellegű volt. A Tacitus említette hajóhad állomáshelyét ugyan nem ismerjük, ellenben biztosan tudjuk, hogy Vespasianus császár reformja (69—71) óta az állandó római hajóhad Classis Flavia Pannonica néven Carnuntumban és Aquincumban (Öbudán), majd 220-tól Brigetióban is székelt.

2

0 Jelenlétét több egykorú felirat igazolja.

2

1 Brigetio — amely Domitianus császár korától! (81—96) már légió székhelye — egészen 215-ig Felső-Pannoniához, azaz Pannónia Superiorhoz tartozott, amelynek központja Carnuntum volt.

2

2 A Carnuntum—Brigetio közti Duna-szakaszon — ami zömmel a mai Csallóközt jelenti — tehát igazolhatóan 51-től kezdve, különösen pedig Flavius Vespasianus császár kora óta (69—79), amikor már a felső-pannoniai hajóhad az ő nevét viselte, állandó hajóhad működött. Ez a hajóhad látta el a birodalom északi határán az őrszolgálatot, tartotta a vízi úti kapcsolatot a Carnuntum hatáskörébe tartozó Brigetióval. Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy Carnuntum és Brigetio közt — tehát a Csallóköz vizein — legalább 51 után élénk hajójárás volt. A hajózás pedig szükségszerűen hozta magával a hajózott vizek megbízható ismeretét. Mindezt el kellett mondanunk ahhoz, hogy a II. évszázad és egyben az újkor elejéig terjedő kor legtekintélyesebb geográfusának — mai térképszemléletünk megalapítójának —, Claudios Ptolemaiosnak munkásságát és a Csallóköz vidékére vonatkozó adatait helyesen értelmezzük.

2

3 2. A Carnuntum és Brigetio közti Duna-szakasz, azaz a Csallóköz mai területének II. századi vízrajzi képe Claudios Ptolemaios földrajzában Claudios Ptolemaios Geographiké Hyphégesise (Bevezetés a földrajztudományba) a matematikai térképészet első, az antik világ egészét 67