Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
a tűzrőlpattant menyecskék. Körülöttük a vásárlók sokasága tolongott, a háttérben meg a külföldi és vidéki halkereskedők lesték az idő múlását, hogy ők is rávethessék magukat a komáromi Duna ízes halára, mellyel messze vidéken virágzó kereskedelmet űztek, s amelyet elevenen besózva és hosszú pálcákra fűzve, megszárítva hoztak forgalomba .. ." 10 7 III A TÖRÖKÖK KIŰZÉSE UTÁNI ÁLTALÁNOS KERESKEDELEM Magyarországot a 150 éves török uralom és az osztrák elnyomás úgyszólván pusztulásra ítélte. Míg Európa lakossága ez alatt az idő alatt 80 millióról 130 millióra emelkedett, addig Magyarországon az 1715— 1720. évi országos adóösszeírások alapján a népesség legfeljebb 4 millióra becsülhető. 10 8 A visszafoglalt területek gazdasági életének megindításához mindenekelőtt munkaerőre volt szükség. Az előkészített javaslatok alapján kiadták tehát az 1723. évi 103. törvénycikkelyt, amely az országba költöző szabad személyeknek hatévi állami adómentességet biztosít (Bécsben érthető módon főképp a katolikus németek betelepítését szorgalmazták). Az ország szánalmas helyzete a kereskedelemre is rányomta a bélyegét. Mialatt Európa vezető hatalmai a világpiacon versenyeztek, Magyarország kereskedelmi élete még mindig a középkori formák között tengődött, a kalmárok tevékenységének jelentős része továbbra is a helyi sokadalmakon (vásárokon) bonyolódott le. A bel- és külkereskedelemben egyre nagyobb tért hódított a török birodalomból beszivárgó, különböző nemzetiségű, gyűjtőnéven görögnek vagy török alattvalónak nevezett kereskedőréteg. A passzarovici (pozsareváci) béke (1718) biztosította számukra, hogy 3%-os behozatali vám mellett nagyban kereskedjenek. Ehelyett azonban az ország falvait járták, s mindenféle árut adtak-vettek, jövedelmüket pedig elküldték a török területen lakó hozzátartozóiknak. Emiatt a kincstár és a hazai kereskedők nagy károkat szenvedtek. Füleky harmincados kimutatása szerint csak az 1716. évben fél év alatt Komáromba 50 000 forint értékű árut hoztak vámmentesen, a mitrovicei harmincados adatai szerint pedig az 1725. évben egy Simo nevű kereskedő 157 tura, vagyis 1256 forint értékű kordovánt hozott Komáromba, igen csekély vámdíj lefizetése mellett. 10 9 A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötés (1711) után egy évtizeddel Magyarországon már megszilárdult a bécsi udvar hatalma. Gyarmatosító gazdaságpolitikája azonban a többi európai hatalmak érdekeibe ütközött, s Ausztria háborúkba keveredett. Ezekhez pedig sok pénz kellett, s a hiányzó bevételek pótlására a vámpolitika megváltoztatása kínálkozott a legalkalmasabb eszköznek. Kiadták hát az 1754. évi vámszabályzatot, amely Magyarország kiviteli cikkei közül csupán a Bécs ellátására szolgáló szarvasmarha vámját csökkentette. Az osztrák gazdaság számára versenyt jelentő árucikkek vámja 3—5% között váltakozott. Az új tarifa hátrányait azonban Magyarország nem is annyira a kivitelnél, mint inkább a behozatalnál érezte. Az Ausztriában előállított vagy ott vásárolt külföldi cikkekre 5%-nál nagyobb 188
