Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Tok Béla: Komárom kereskedelme a 16.-18. században
vámot nem vetettek ki, viszont a közvetlenül külföldön vásárolt árut 5—20%-kal terhelték, miután az Ausztrián keresztül történő szállításért már a tranzitóvámot is elkérték. 11 0 Az új tarifarendszer révén az ausztriai ipar kedvező vámfeltételek mellett jutott területünk nyersanyagaihoz és az élelmiszerhez. Saját áruját viszont a külföldi versenytársak kizárásával adhatta el Magyarországon, amely a behozatalt és a kivitelt tekintve Ausztriának kiszolgáltatott helyzetbe került. A bécsi gazdaságpolitika fojtogató hatása és a feudális viszonyok nyomasztó súlya alatt jelentősebb kereskedelmi tőke csak a mezőgazdasági terménykereskedelemben halmozódhatott fel. A városok fejlődése is arról tanúskodik, hogy ezen a téren nyíltak a legnagyobb lehetőségek kereskedőink előtt. Míg 1715-ben és 1720-ban csak 53, illetve. 58 kereskedőt írtak össze Komáromban, számuk 1777-ben már 235-re, 1782-ben pedig 315-re emelkedett. 11 1 A régi kereskedővárosokkal (Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes) szemben Debrecen, Szeged, Komárorcij Győr, Moson és Nagykanizsa indult fejlődésnek. Az ország gazdasági életének súlypontja a középső részekre tevődött át. A központi szerep egyre inkább Pesté lett, de mellette igen előkelő helyet foglalt el Komárom is, amelynek kereskedelmi élete különösen a napóleoni háborúk alatt élt át igen nagy fellendülést. Jegyzetek 1 Mester Kálmán: Nemzeti kereskedelmünk és iparunk, Bp. 1942, 78—79. 2 Magyarország története, Bp. 1967, I., 66—67. 3 Stirling Sándor: Kereskedelmünk története, Bp. 1913, 48. 4 Olyan jogokat nyert, mint Buda. Ezek között bizonyára az árumegállító jog is szerepelt, de Komárom kereskedelmében nem bukkantunk a nyomára. Röviddel 1265 után, 1277. április 14-én Tamás bán is ad szabadalmakat Komáromnak, amelyek között kereskedelmi szempontból is legfontosabb, hogy a komáromiak a folyóvizeken szabadon közlekedhessenek (eredetije a komáromi Állami Járási Levéltárban — Štátny okresný archív —, a továbbiakban: KÁJL). 5 Schack Béla: A magyar kereskedő könyve, Bp. 1907, I., 213. 6 Magyarország története, Bp. 1967, I., 98—99. 7 Schack Béla: i. m. 222. 8 1301—1342 között Erdélyben több mint 60 különféle pénzegység neve szerepel (Magyarország története, id. kiad., I., 99.). A határszéleken mindenütt sok külföldi pénz terjedt el. Gyakran nem is számolták őket, hanem mérlegelték. A mérésnél egységül a márka szolgált, melynek nyolcadát penzának, negyedét fertónak nevezték (Schack Béla: i. m. 213.). 9 Schack Béla: i. m. 218. 10 Gyulai Rudolf: Komárom vármegye és város Róbert Károly király koráig való történetéhez. In: Komárom vármegyei és Komárom városi Történelmi és Régészeti Egylet 1889. évi Jelentése, 44. 11 V. László 1453. június 23-án kelt levelében tiltja meg az adó- és 189
