Új mindenes gyűjtemény 4. 1985
Liszka József: Újabb régészeti adatok Érsekújvár környékének kora középkori településtörténetéhez
halvány elképzeléseink lehetnek 10.: 2—5.; 11.: 1—5.; 13.: 6. és 7. kép). A temető az Udvard—Nyárhíd közötti egykori kereskedelmi út mentén húzódó kora középkori és Árpád-kori lelőhelyek (12., 13., 14., 16., 17. lelőhely) sorába tartozik. A kizárólag harcos rétegre utaló leletek talán a fontos átkelőhely katonai biztosítására ide telepített csoport nagy családi temetőjének emlékei. A TEMETŐK ÉS A TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK JELLEMZÉSE A fenti három temetőről töredékes voltuk miatt csak néhány általános vonás állapítható meg. A magyar honfoglalás kori és kora Árpád-kori temetők úttörő jellegű rendszerezését Szőke Béla végezte el. Az újabb kutatás némileg ugyan finomította téziseit, alapjában véve azonban helytállónak bizonyultak elképzelései. Ezek alapján a szimő—gúg-pusztai és az udvardi sírok minden bizonnyal a középrétegbeli nagycsaládi temetők egy-egy csoportjába tartoznak, 1 7 az érsekújvári temetőrészlet pedig a köznépi temetők közé sorolandó. 1 8 Temetőink temetkezési rendjéről, társadalmi tagoltságukról ennél többet nemigen lehet megállapítani. Az egyes sírok szemrevételezése azonban már több tanulsággal szolgál. A sírok tájolása a szimői és az érsekújvári temetőkben volt csak megfigyelhető. Az itt rögzített orientáció nagy vonalakban megfelel a korszak gyakorlatának: a halottat arccal és lábbal fektették kelet felé. A kisebb eltérések valószínűleg a terepadottságokból és az évszakok változásából adódnak. 1 9 A sírgödör formája nem volt minden esetben megállapítható. Temetőinkben általánosnak mondható a lekerekített sarkú, téglalap alakú sírgödör, amely olykor a lábak felé kissé keskenyedik. Ez szintén megfelel a korszak más temetőiben megfigyelteknek. Padmalyos temetkezés nyomaira nem bukkantunk. A sírok mélysége 50—125 cm között mozgott, ami — az eredeti talajszintet nem ismerve — bizonyos fenntartásokkal kezelendő. Koporsó nyomait nem figyeltük meg (kivétel a Szt. Vendel-kápolna mellett feltárt 3 középkori sír). A csontok helyzete alapján a halott vászonba csavarása sem valószínű. Két esetben (Szimő—Gúg-puszta: 1. sír és Érsekújvár—Hármashatár-hegy: 7. sír) gyanakodhatunk a lábak összekötözésére, ami a régészeti és néprajzi szakirodalom alapján egyaránt valószínűsíthető. 2 0 A halottat minden esetben hanyatt fektették, karjait párhuzamosan a test mellé vagy a medencére helyezve rendezték el. Egy esetben (Szimő—Gúgpuszta: 1. sír) a halott lábfejét részben levágták. Ez a jelenség kétségtelenül a visszatérő halottól való félelem megnyilvánulásaként kezelendő, s rengeteg analógiája ismeretes. 2 1 Nyilván a temetkezési szertartással függ össze egy íjmerevítő csontlapocska előkerülése a szimő—gúgpusztai 7. sír betöltéséből. 2 2 Lovassírt, sajnos, nem sikerült szakszerűen feltárnunk, így e temetkezési rítus helyi variánsairól konkrétumokat nem tudunk mondani. 2 3 Szólni kell még, mint félig-meddig sírmellékletként kezelhető jelenségről, a kések sírban való előfordulásáról. Két esetben került elő vaskés (Szimő—Gúg-puszta: 3. és 6. sír), egyszer a medence bal, máskor a jobb oldaláról. 2 4 19
